Széthordott Akropolisz

S z á m o k  n y e l v é n

Több mint harminc év építés után június 20-án megnyílt az Akropolisz-múzeum Athénban. A késlekedés oka főként az volt, hogy a görög közvélemény és a műemlékvédelmi hatóságok nem tudtak megegyezni az épület terveiben. Sokak szerint a most elkészült épület is túl modern, így nem illik az évezredes környezetbe. További nehézséget jelentett a műkincsek átvitele a régi múzeumból az újba. Új őrzőhelyükön a műtárgyakat a legbiztonságosabb körülmények között helyezhetik el. Ez a körülmény azért volt különösen fontos, mert az utóbbi évtizedekben a világ nagy múzeumai éppen azzal érveltek, amikor megtagadták a Parthenonról hozzájuk került márványok visszaszolgáltatását, hogy Görögországban nem tudnának megfelelően vigyázni rájuk. A görögök most újult erővel kezdtek kampányolni a márvány domborművek és -szobrok visszaadásáért, amit a British Museum ismét megtagadott.

23
fokkal elforgatták a múzeum felső galériaszintjét az épület többi részéhez képest azért, hogy pontosan a 244 méterre lévő Akropolisz tetején épült Parthenonra nézzen. A múzeumban most először állították ki a Parthenonról származó, Athénban fellelhető öszszes szobrot.

4000
műtárgynál is több tekinthető meg a múzeumban, amelynek alapterülete csaknem 4300 négyzetméter. Az új kiállítóhelyen olyan műtárgyakat is közszemlére tehettek, amelyek korábban helyszűke miatt a raktárakban porosodtak. „A többi nagy európai múzeummal, például a Louvre-val és a londoni British Museummal ellentétben itt egyetlen régészeti lelőhelyről származó műtárgyakat állítunk ki. Ez egyedülálló a maga nemében” – nyilatkozta a The Wall Street Journalnek Alekszandrosz Mantisz, a múzeum főkurátora.

74 240
angol fontért (mai értéken nagyjából 780 millió forintért) vásárolta meg és szállíttatta el a Parthenon márványszobrai és domborművei nagy részét 1803 és 1816 között Lord Elgin (valódi nevén Thomas Bruce), Nagy-Britannia törökországi nagykövete, olvasható a Wikipédián. Görögország akkoriban török megszállás alatt állt, így az üzletet az Oszmán Birodalommal kötötte meg. Elgin továbbadta a márványszobrokat a British Museumnak, s az ár kevesebb volt, mint amennyibe a műalkotások Angliába szállítása került. A lord visszautasított sokkal magasabb ajánlatokat, többek között a Napóleonét.

32
márványszobor és a Parthenon 160 méter hosszú frízének 75 méteres darabja alkotja az Elgin-márványoknak nevezett kollekció legbecsesebb elemeit, amelyek a Parthenon fennmaradt alkotásainak több mint felét adják. Az Akropolisz-múzeumban demonstratívan kihagyták a Londonban kiállított szobrok helyét, remélve, hogy egyszer visszakapják őket.

7
centiméter magas és 30 centiméter hosszú az a márványtömb, amely tavaly decemberben került vissza Athénba. A Parthenon belső oszlopsorát díszítő fríz e darabját egy osztrák katona lopta el 1943. február 16-án, amikor Görögország német megszállás alatt állt, jelentette a Reuters. Martha Dahlgren, a katona unokája most úgy döntött, viszszaadja Görögországnak. Az athéniak e kis darab hazatérését is kihasználták az Elgin-márványokért folytatott kampány részeként, de a British Museum hajthatatlannak látszik.