Kétezer-hét márciusában országszerte tizennégy vasúti szakaszon, 474 kilométeren szűnt meg a személyszállítás. Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter először 28 szakasz megszüntetéséről döntött, végül 14 szakaszt iktattak ki a közlekedésből. A vasútvonalak megnyirbálását semmiféle egyeztetés nem előzte meg, a döntésből kihagyták a térségek lakóit, az érintett önkormányzatokat. A Vasutas Települések Országos Szövetsége sokkal alaposabb terveket várt volna a minisztériumtól, szerintük inkább a parlamentnek kellett volna tárgyalnia a vasút jövőjéről. Az SZDSZ akkori közleménye szerint a párt büszke arra, hogy liberális gazdasági miniszter irányítása alatt valósul meg a közösségi közlekedés reformja. A szabad demokraták úgy vélik, a tömegközlekedést nemzeti kérdésként kell kezelni, a problémákra pedig a reform a megfelelő válasz.
A Pápa–Csorna szakasz mellett bezárták a Pápa–Környe, a Zalabér–Zalaszentgrót, a Lepsény–Hajmáskér, a Sellye–Villány, a Diósjenő–Romhány, a Kisterenye–Kál-Kápolna, a Mezőcsát–Nyékládháza, a Kazincbarcika–Rudabánya, a Nyíradony–Nagykálló, a Békés– Murony, a Kunszentmiklós–Dunapataj, a Fülöpszállás–Kecskemét és a Kiskőrös–Kalocsa vonalakat.
Rábaszentandrás és Szany határában lefújták festékszóróval a vasútállomást jelző közúti táblát. Az állomás is elkeserítő állapotban van, pedig itt csak „szünetel” a személyforgalom. Az ablakok betörve, az egykori várótelem falán nyomdafestéket nem tűrő feliratok. 2007 márciusától szünetel a személyszállítás a Pápa–Csorna vasútvonalon. Akkor még Kóka János volt a gazdasági miniszter, a környékbeli településeken döntése ellen 13 ezer aláírás gyűlt össze. A sok papír nehezen férhetett bele a minisztériumi szemétkosárba. Az utolsó vonatra pedig alig lehetett felférni. Szany–Rábaszentandrás közös megállójánál több százan várták a Pápáról elindult vonat utasait, köztük népviseletbe öltözött fiatalok. Felszólalások következtek, majd az emberek megkoszorúzták a romos épület oldalán található márványtáblát. Rajta ez állt: A Pápa–Csorna helyiérdekű vasút megnyitásának századik évfordulójára. Szany–Rábaszentandrás, 1996. augusztus 1., MÁV Rt.
A tábla már hiányzik. Az emeletre vezető lépcső faragott korlátját elvitték. Pedig az állomást kiadhatták volna akár két családnak is, de vásárló is akadt volna rá.
A gazdaságosságról az egykor a működő vasút mellé települt tüzépesnek is van néhány gondolata:
– A személyszállítás megszűnt, de a teherfuvarozás nem, így a korábbi évekhez hasonlóan vasúton szerettünk volna 35-38 vagon szenet megrendelni – mondja Nagy Imre tulajdonos. Öt-hat évvel ezelőtt Szlovákiából még vagononként 102 ezer forintért hozatták a vasútállomásra a druzsbát, a dara- és a diószenet, aztán a vonalbezárás hírére közúton kezdte szállíttatni a tüzelőt Nagy. Miután eldőlt a vonal sorsa, de a teherfuvarozás lehetősége megmaradt, árajánlatot kért Pápától, ahonnan Szombathelyre, onnét pedig Budapestre irányították.
– Az illetékes hölgy közölte, hogy nekem a szlovák speditőrrel kell rendeznem a számlát Csornáig, ő pedig azt tudja megmondani, hogy Csornától Szanyig mennyi lesz a vagonokra vetített költség. Sokáig csend volt, többször is újraszámolta, majd közölte, sajnálja, de Csornáról Szanyba 210 ezerért tud elhozni egy vagon árut – nevet a férfi. – Magyarul: Pápáról kell bérelnem a tehervagont, amelyet lehoznak Csornára, majd a visszautat is én rendezem munkabérestül, a pályabérlettel együtt. Augusztustól indul a fűtőanyag-vásárlási szezon. Leszerződtem: Kassáról közúton, teherautóval hozzák a szenet. Tiszta ügy. Nem kell engedélyeztetnem a kirakást, nem kell rakodógépeznem, behordanom, hanem beáll a kamion az udvarra, lebillent, s aláírom a papírjait.
Nagy Imre azt mondja: megérti a vonalszakasz bezárását, hiszen kevesen utaztak rajta. Más kérdés, hogy azért utaztak kevesen, mert rossz volt a menetrend a munkába, iskolába járóknak, s a csatlakozásokhoz sem passzolt. Ők a gerendát, a fűrészárut és a tüzelőt évtizedekig vonattal hordták a Tüzép-telepre, de a mostani vasúti árakat megismerve már csak közúton teszik majd ezt. Ugyanígy vannak ezzel a gabona- és a cukorrépa-termesztők is. Mindez ahhoz vezet, hogy a MÁV arra hivatkozva, hogy a teherfuvarozás mértéke is csökkent, végleg lezárja a vonalat. Szerinte ez a gondolat régen megszületett, fent minden döntést úgy hoznak, hogy ezt a célt szolgálja.
Az 523 lakosú Rábaszentandrás polgármestere, Balázs József nem tagadja: amíg a munkahelyek megvoltak, többen jártak vasúton, mint a vasúti személyszállítás szüneteltetése előtt közvetlenül. De most is sok helybelinek van munkája a csornai faipari vállalkozásoknál, igaz, fenyegető jel, hogy szeptembertől átállnak a hétórás munkarendre.
– Joggal gondolják úgy az itt élők, hogy ha az állam támogatja a metróépítést és a budapesti közlekedési vállalatot, akkor a vidéki vasutat is meg kellett volna tartania. Természetesen most autóval és busszal közlekednek, jóllehet utóbbival egy csornai kórházlátogatás (19 kilométer) most öt órát vesz igénybe. Reggel háromnegyed nyolckor indul az ember, s egy órára ér vissza.
Néhány idézet a Gyurcsány-kormány 2006-os választási ígéreteiből: „Fejlesztések révén a környezetbarát vasút visszanyeri korábbi jelentőségét. Elsősorban közúti és vasútfejlesztésre fordítjuk az ugrásszerűen bővülő forrásokat.” „A vidéket az ország jelentős fejlődési, fejlesztési lehetőségeként tartjuk számon.”
A térség települései 2008 májusában szándéknyilatkozatban jelezték, hogy hajlandók üzemeltetésre átvenni a vasútvonalat. A minisztérium korábban a térségi vasutak üzemeltetésére pályázat kiírását ígérte, de ez nem történt meg.
– Miután semmiféle választ nem kaptunk, idén márciusban elmentem a Magyar Szocialista Párt csornai lakossági fórumára, ahol Molnár Csaba gazdasági miniszter volt a vendég – idézi fel Magyar Zoltán szanyi önkormányzati képviselő. – Több kérdést is feltettem, de arra nem reagált, hogy megkapta-e a több mint fél éve feladott levelünket. Ezért megvártam őt a lépcsőfordulóban, és ismét feltettem neki a kérdést. Azt felelte, nem találkozott vele, ezért küldjük el újra. Természetesen kivettem a levelünk másolatát a zsebemből, és a kezébe nyomtam.
Az önkormányzatok törekvései, hogy átvegyék a vasutak üzemeltetését, a pályázat kiírásának hiányában kudarcot vallottak. A levelükre nem kaptak választ.
Szany önkormányzata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia szakembereitől tanulmányt rendelt meg a térségi vasút jövőjével kapcsolatban. Néhány gondolat az 56 oldalas tanulmányból.
„Az alacsony utasszám legfőbb okai a rossz menetrend és (főleg Csorna és Pápa esetében) az állomások előnytelen elhelyezkedése voltak. A vonatok időbeli elosztása sem volt megfelelő: különösen a diákság számára nem tudott a vasút megfelelő alternatívát kínálni. Például Csornára csak 6.21-kor, illetve 9.37-kor érkezett vonat Pápa felől, tehát nemcsak azok számára volt ez előnytelen, akik Győrbe ingáztak (volna), hanem azok a diákok is hosszú várakozásra kényszerültek, akik Csornára jártak tanulni.” „2007. március 4-ét követően a személyszállítási feladatokat a helyi Volán-társaságok vették át. Az állami elvárásoknak megfelelően a szolgáltatók olyan buszjáratot szerveztek, amely a vonal menti összes települést érintette. A kudarc borítékolható volt, hiszen a településeket összekötő utak előnytelen vonalvezetése miatt a busz csak mintegy 64 kilométeres kerülővel (a vasútvonal hossza mindössze 37 kilométer!) és igen magas menetidővel tudta csak teljesíteni a Pápa–Csorna közti távolságot.”
A tanulmány szerint mivel sok vasútállomás a településtől távol található, „ráhordó” buszjáratokkal, a vonatok menetrendjének ésszerűsítésével, a turisták igényeinek figyelembevételével (például kerékpárszállítás) népszerűvé lehetne tenni a vonatokat.
Az említett tanulmányt minden illetékes szakmai és politikai vezetőhöz eljuttatták, de visszajelzés nem érkezett – nyilatkozza Magyar Zoltán önkormányzati képviselő, keserűen megjegyezvén: senki nem áll velük szóba. Hozzáteszi, mivel a vonat több mint két éve nem jár, hamar kiment a divatból. Az emberek átszoktak az autóra, akinek nincs járműve, az pedig a rosszul közlekedő buszokra. Az átszoktatás megtörtént, idő kellene, míg például ő is újra vonatra ülne.
Közel két hete, június 21-én egy napra, egy alkalomra visszaállították a személyszállítást a Csorna–Pápa vasútvonalon. Szabad ülőhely nélkül, zsúfolásig telve közlekedett a különvonat, még egy farmotoros Ikarusnak is be kellett állni a fuvarozásba. A szervezők célja kettős volt a demonstrációval: a vonalon felfüggesztett személyszállítás újraindítását szeretnék elérni, illetve azt, hogy a csornai elkerülő út ne vágja át a síneket. Megtudtam: a különvonatot a GYSEV vasúttársaság biztosította 270 ezer forintért. A MÁV több mint a duplájáért, 660 ezerért vállalta volna.
– Vidéken úgy mondják, ha az utolsó tehenet is levágtad, bonthatod az istállót is, mert ott nem lesz újra jószág – céloz az ideiglenes szüneteltetésre Gyopáros Alpár, Csorna város alpolgármestere.
A vasút-közlekedtetési akciót a szanyi önkormányzat kezdeményezte, de a demonstrációhoz a Csorna–Pápa vasútvonal mentén lévő összes település csatlakozott. Értelemszerűen Csorna is, ahol – a további öt vasútvonal miatt – nem akkora érvágás egy vasútvonal bezárása, mint mondjuk Szany esetében. Akkor mégis miért?
– Naponta 23 ezer autó halad át városunk főutcáján, a XXI. századi „borostyánkőúton”, a Baltikumot az Adriával összekötő folyosón. Több mint a fele kamion. Litván, lengyel, cseh, szlovák, lengyel, horvát, szlovén és persze magyar rendszámmal. Repedeznek a házak, eső után felverik a sarat a falakra a járművek kerekei. A várost elkerülő út már régóta napirenden van, s tavaly ősszel szembesültünk azzal, hogy az ígéretek ellenére nem épül hozzá felüljáró, hanem átvágják az úttal a szüneteltetett Pápa–Csorna vasúti vonalszakaszt. Állítólag ez másfél milliárdos költségmegtakarítást jelent – eleveníti fel a történteket az alpolgármester.
Mint kiderül: szó sincs arról, hogy a felszedett síneket visszaraknák, hanem, mint a minisztérium közleményéből kiderül, majd ha a személyszállítási igények alapján mégiscsak újraindul a személyforgalom, akkor építenek – méregdrága – vasúti felüljárót az út fölé.
– Érthetetlen, ami a közlekedési reform jelszavával történik, így nem volt kérdéses, hogy mi is demonstrálunk – mondja Gyopáros Alpár.
A településvezetők szerint a rossz és elhanyagolt utak nem alkalmasak arra, hogy kiváltsák a vasúti közlekedést, és a szárnyvonal megszüntetése óta közlekedő menetrend szerinti buszok a vonatnál jóval lassabbak is. Elmagyarázhatná végre valaki az elöljáróknak, hogy mit jelent vagy jelent-e valamit az a kifejezés, hogy „személyszállítási igény”.
