Moszkva, mint a városok általában, hoszszú évszázadokon keresztül szervezetlenül fejlődött. A cár atyuska a Kremlt építgette tehetsége szerint, a főurak palotáikat emelgették-szépítgették, míg a köznép a lehetőségeihez mérten eszkábált lakható és kevésbé lakható házakat, viskókat, kunyhókat. A várostervezés a XIX. században kezdett tudatossá válni, ma pedig gyakran teszi lehetetlenné a bürokrácia az építkezést az orosz fővárosban. A nagyzolási hóbortnak azonban ez sem vet gátat: épül a City 1 üzleti negyed, és a jövőben további felhőkarcolók határozzák meg Moszkva új arculatát.
– Hallottam a City 1-ről, de álmomban sem gondoltam, hogy a belvárosban épül fel. Azt hittem, hogy valamelyik külső kerületben helyezik el. Végül egyszer a Vörös térről átkelve a Moszkva folyón láttam meg a Kreml mögött tornyosuló szörnyetegek csoportját. Megdöbbentett a látvány! – mesélte felháborodottan Okszana Bujovszkaja festőművész.
Mint kiderült, nem ő az egyetlen moszkvai lakos, akiből indulatokat váltottak ki az új felhőkarcolók. A legtöbben, akikkel beszéltem, azt képzelték, hogy a szovjet idők rombolásait végre felváltotta az okos értékteremtés és értékmegőrzés. A kilencvenes évek eleje óta ugyanis nem csupán a józan korszerűsítés, autópályák, alagutak, hidak, metróállomások építése folyt, hanem gyakorlattá vált a kommunisták által lebontott templomok újjáépítése, divattá lett a megmenekült régi lakóházak felújítása, és törvény szabályozta a parkok, műemlékek telepítését, amelyek határozottan lakályossá tették a fővárost.
Moszkva az idegen számára is barátságossá vált, persze ha leszámítjuk a világvárosokra jellemző lüktetést. Meg kell szokni, hogy gépkocsik tömege zúg el mellettünk, a metróba szinte betol a tömeg, és éjjel-nappal emberek ezreit kell kerülgetnünk. Elég, ha csupán egy adatot írok le ide: a világ egyik legnagyobb városának számító Moszkva összlakossága az agglomerációt is beleszámítva 12 millió fő! Ehhez hozzáadódik a több százezer diák, vendégmunkás, turista és egyéb látogató, akiknek nincs állandó bejelentett lakhelyük a fővárosban.
– Eddig a Kreml, a mauzóleum, a Vaszilij Blazsennij-székesegyház, a GUM áruház, a Nagy Színház, a hét sztálini felhőkarcoló, valamint a szobraim határozták meg fővárosunk képét, a jövőben pedig a felhőkarcolók – mondta kicsit szomorkásan Zurab Cereteli szobrászművész, amikor pár héttel ezelőtt az új negyedről beszélgettem vele Moszkvában.
Ceretelinek teljesen igaza van, hiszen a meghatározó épületek közé számtalan óriási méretű alkotását helyeztette el, amelyek hatással voltak a város hangulatára. (Ezek közé tartozik például I. Péter hajós szobra, amely 94 méter magas, és a Moszkva folyó szigetén áll.)
A mester azonban még nem is sejtette, hogy a Moszkva City 1-től függetlenül további hatvan, más források szerint több mint kilencven negyven–hatvan emelet magas toronyház fog felépülni – igaz, azok már a külvárosi kerületekben. Mivel azonban Moszkva majdnem teljesen sík terepen fekszik, azokat is jól lehet majd látni. Az egyik, amelyik már elkészült, a távolból is rontja a Vörös tér összképét.
A City 1, vagyis a modern város a városban 60 hektáron épül fel, és 22 toronyháza uralja majd a Moszkva folyó két partját. Összterületük elérheti az ötmillió négyzetmétert. Ezeket a terveket azonban újabbak követik: a közeljövőben megépül a Moszkva City 2 és a már említett számtalan különálló felhőkarcoló. Ezeknek köszönhetően a jövőben inkább egy amerikai megapoliszra fog hasonlítani a város, mint egykori önmagára. Elveszíti mással össze nem hasonlítható jellegét, akárcsak Peking.
Jurij Luzskov főpolgármester a sajtóirodáján keresztül válaszolt a projekttel kapcsolatos kérdéseimre, és kijelentette: „A város legfontosabb feladata az üzleti negyed felépítése, továbbá a City 2 közelbe való telepítése, hogy a City 1 ne szigetre hasonlítson a városban.”
Jómagam kétszer is meglátogattam az épülő üzleti negyedet, ahol a mérnökök és munkások egy csoportja megállított, amikor meglátták, hogy a monstrumokat fotografálom. Szavaikból büszkeség áradt, mindannyian nagy teljesítményként értékelték a beruházást.
Ami pedig a City 1-et illeti, ha a gazdasági válság nem befolyásolja az eredeti terveket, itt épülne fel a 115 emeletes, 600 méter magas Föderáció felhőkarcoló, amely Oroszország és Európa legmagasabb épülete lenne – legalábbis ezt mondta Jekatyerina Zajcevaja sajtóreferens, aki szintén mindenben derűlátónak mutatkozott.
A City 1 meghatározó építményét, az ikertornyokat az ING budapesti székházának tervezője, a holland Eric von Egeraat vezette nemzetközi iroda álmodta meg. Egyébként az üzleti negyed nemzetközi pénz és szellemi tőke felhasználásával épül.
Több mint 12 milliárd dollárra becsülték a teljes kivitelezési költséget. A gazdasági válság azonban minden tervet felborított, várhatóan az összes terv módosul, közöttük az épületek magassága és átadásuk határideje. Ismerve azonban Jurij Luzskov polgármester ambícióit és az orosz gazdaság erejét, még sok eredeti terv megvalósulhat.
Nem csupán gazdasági-üzleti központ lesz a City 1, hanem ide költözik át a polgármesteri hivatal, valamint számtalan luxuslakás épül fel a tehetősebb polgárok számára, és ide tervezik a város legjelentősebb szórakoztatócentrumát is. Lesz akvapark, amelyben helyet kapnak úszómedencék, szaunák, és vízi cirkusz működik. Háromszáz szobás szállodát is terveznek a Citybe (ára: 55 millió amerikai dollár), és több ezer autó számára készül föld alatti garázs. Felsorolni is nehéz, mi minden készül a Cityben. Lesz itt műjégpálya, éttermek, kávéházak, üzletek, bevásárlóközpontok és parkok. A Moszkva folyó két partját pedig gyalogoshíd köti össze.
A City 1 legbonyolultabb építményegyüttese a központja lesz, amely két elemből, a föld feletti és a föld alatti részből áll. Itt épül fel az Üzleti központ nevű metrómegálló, ahol három vonal találkozik, és amely közvetlen kapcsolatban áll majd két nemzetközi repülőtérrel.
A felhőkarcolóknak akadt még egy ellenzője, aki nem más, mint a várostervekért felelő Mihail Poszohin, de aki szerint gyakorlatilag lehetetlen megkövetelni a tervek végrehajtását.
– Nem értem, minek költözik valaki 50-60 emelet magasságba, ahol minden ködbe vész? Talán angyalnak akarja képzelni magát? – tette fel az egyszerre költői és cinikus kérdést az akadémikus-építész, amikor telefonon beszélgettem vele az új negyedről.
Ha már a lakásoknál tartunk, szóljunk az új ingatlanok borsos áráról is! Aki az építkezés idején száll be, négyzetméterenként 1000–1500 dollárért juthat lakáshoz, aki pedig készen szeretné megvásárolni új otthonát, legkevesebb 2000–3000 dollárt kénytelen fizetni egy négyzetméterért. Ezek az árak is azt mutatják, hogy nem hiába nevezik Moszkvát a világ legdrágább városának.
család
Az Erzsébet-táborokban még az is kiderülhet, milyen pályát választanak később a gyerekek
