Egy győri pláza cipőüzletében vásárolt olvasónk egy pár férficipőt. A termék háromnapi rendeltetésszerű használat után betört, bőre gyűrődött, mire a fogyasztó visszavitte a cipőt a boltba, kérve annak cseréjét. Ám az országszerte hálózatot működtető, külföldi anyavállalatú üzletben a cég által felkért szakértő megállapította: gyártási hiba nem történt, ezért műszakilag nem megalapozott a vevő panasza. A fogyasztó ebbe nem nyugodott bele, ezért a megyei békéltető testülethez (BT) fordult, amely a kamara mellett működő ingyenes panaszrendezési fórum. Célja, hogy peren kívül, gyors egyezséget valósítson meg a fogyasztók és a bepanaszolt cég között. A testület olvasónk javára döntött, ám az általa ajánlott megoldást az üzletet jegyző multitársaság nem fogadta el, így került nyilvánosságra a „cipőügy”.
Többek között a Tesco, az IKEA, a Kika, az Electro World, a Hervis, a Medina Tours is rajta van azokon a nyilvános feketelistákon, amelyeket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és a budapesti BT vezet azon cégekről, amelyek tavaly szeptember óta akadályozták a fogyasztóvédelmi eljárásokat. Noha a hagyományos jogi útnál sokkal gyorsabban és olcsóbban döntenek a BT-k, mégis, a hazánkban működő nagyvállalatok többsége elutasítja a megegyezést – panaszolják a fogyasztóvédők. Ehelyett inkább bíróságon pereskednek, akár egy kispénzű magánszeméllyel is.
A BT-k a fogyasztóvédelmi törvény alapján létrehozott, választott tagokból álló szervezetek. A legjellemzőbb panasztípusok között itt a jótállással, szavatossággal, az utazással, a banki szolgáltatókkal és a termékbemutatókkal kapcsolatos ügyek szerepelnek. A BT egy-egy tárgyalás végén határozatot hoz, amelyet – ha a bepanaszolt cég az eljárás előtt úgy nyilatkozott – kötelezően be kell tartani. Csakhogy eddig nem fordult elő, hogy egy cég előre elfogadta volna a testületi határozatokat – derül ki az SZMM erre a célra létrehozott pozitív listájából, amely egész egyszerűen üres, vagyis nem szerepel rajta egyetlen olyan társaság sem, amely alávetette volna magát a békés úton hozott fogyasztóvédelmi döntésnek.
– Vegyes a kép a testületi határozatok sorsát illetően – mondta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője. Szép Gábor szerint a legnagyobb probléma az, hogy számos multi még mindig nem jár el a békéltető tárgyalásokra, így az egyezség lehetősége eleve kizárt. A szóvivő elmondta: általában egy hivatalos válaszlevelet küldenek, amelyből az derül ki, hogy kitartanak eredeti álláspontjuk mellett, akkor is, ha bizonyítható, hogy a fogyasztó kárára cselekedtek.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
