Felháborodott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) azon a rendelettervezeten, melyben a kormány egy sor munkakörben eltörölné a szakképesítés követelményét a kereskedelem területén. Sáling József, a KASZ elnöke lapunknak elmondta: az általa dilettánsnak tartott tervezet – amelyet eddig nem egyeztettek az ágazati szereplőkkel – liberális elvek mentén lehetővé tenné, hogy a magyarországi kereskedők szeptembertől bárkit alkalmazzanak pénztárosnak, illetve pékáru-, zöldség-, gyümölcs-, ruha- és cipőeladónak. Emellett a lakberendezési és háztartási boltokban, illetve a könyv-, újság-, papír-írószer- és virágárusoknál sem lenne ezután követelmény a szakmai hozzáértés, sőt a piacfelügyelők körében sem. A minisztérium a „könnyítést” azzal indokolja, hogy e munkakörök betöltéséhez ma már idejétmúlt dolog szakképzettséget követelni, ráadásul ez nagyban könnyít majd a munkáltatók terhein, miközben teret kap a vállalkozói szabadság. (Jelenleg a kereskedelmi törvény előírja, hogy mindazon kereskedelmi dolgozóknak, akik a vásárlókkal kapcsolatba kerülnek, szakképzettséggel kell rendelkezniük.)
– A valóságban óriási károkat okoz majd, ha életbe lép a kormány elé augusztus végén kerülő rendelet – mondta a KASZ elnöke. Felhívta a figyelmet: a multiláncok a képzettséghez kötött, ily módon magasabb (87 ezer forintos) minimálbért jelentő munkakörökre felvett embereket papíron eddig is előszeretettel jelentették be alacsonyabb besorolású munkakörökbe, hogy csupán a 71 500 forintos minimálbért kelljen kifizetniük a dolgozónak, illetve az ebből levont járulékokat az államnak. A KASZ szerint ez a kiskapu a rendelet életbelépésével még inkább kitárul, miközben a dolgozók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen napjainkban annak is örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk. (A válság kirobbanása óta 5-6 ezer fővel csökkent a kereskedelemben dolgozók száma.)
Ráadásul az új kormányrendelettel alaposan felhígulhat a kereskedelem színvonala, ahol fogyasztóvédelmi szempontból is számít, hogy a cipő- vagy élelmiszer-vásárláskor hozzáértő ember szolgálja ki a vásárlót – szögezte le Sáling József, aki szerint nem kizárt, hogy multinacionális érdekcsoportok nyomására született ez az elképzelés a minisztériumban. Feltűnő, hogy azok a munkakörök, amelyekhez nem kellene szakképesítés, abból a körből kerültek ki, amit a multiláncok már most is az alacsonyabb bért jelentő kiegészítő tevékenységként kezelnek. – Ez a szabályozás egyoldalúan előnyös a nagy alapterületű üzleteket működtető cégeknek, amelyek egyébként eddig is az átlagnál rosszabbul voltak ellátva szakképzett munkavállalókkal, emellett nyíltan állították, hogy az általuk alkalmazott technológiához szükségtelen a szakképesítés – jegyezte meg az elnök.
A szakszervezet emiatt levélben jelezte a minisztériumnak, hogy nem ért egyet az elképzeléssel, hanem csupán értelmetlen támadásnak véli, ami előbb-utóbb a szakképzési hozzájárulásból származó költségvetési bevételek drasztikus csökkenését is előidézi majd.
– Nagyon fontos minőségi szempont, hogy egy boltban szakképzett eladók fogadják a vevőket, ezért nem lenne szabad elhitetni, hogy ehhez nem szükséges a korszerű áru-, kommunikációs és vállalkozási ismeret – mondta lapunknak a CBA-áruházlánc szóvivője. Fodor Attila jelezte, ha a szaktárca megszünteti a képzéssel kapcsolatos követelményeit, a magyar lánc akkor is folytatja a több éve működő saját képzési programját.
Egy másik liberális tervezet értelmében a jövőben a kereskedőknek nem lesz kötelező a működési engedély beszerzése egy bolt megnyitásához, elég lesz azt csupán bejelenteni. A szintén augusztus végén tárgyalandó új szabály szerint megszűnik a helyi jegyzők engedélyezési joga egy üzlet indításakor, ami kaotikus helyzetet okozhat az ágazatban.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
