Drasztikusan megnőtt az első fél évben a kereskedelmi láncok saját márkás termékeinek forgalma, még élelmiszer-vásárláskor is minden ötödik forintot a cégek nevével forgalmazott olcsó portékákra költik a hazai családok – derül ki a Nielsen piackutató cég legfrissebb elemzéséből. A kereskedelmi láncok úgynevezett saját márkás termékei vagy a cég nevét viselik (mint például CBA, Coop, Spar, Tesco), vagy fantázianéven kaphatók, s kizárólag egy bizonyos vállalat árusítja őket. Javarészük importból származik, s olcsó áruknak megfelelően a gyártói márkáknál silányabb is lehet a minőségük.
Ennek ellenére már az étel-, italvásárlásnál is jól példázza a magyarok árérzékenységét, hogy 2009 első felében a kereskedelmi márkás élelmiszerek bolti forgalma tavaly január–júniushoz képest idehaza 14 százalékkal emelkedett, a háztartási vegyi áruké és kozmetikumoké pedig 18-cal. Vegyi áruknál például minden hatodik forintot fizetnek ki a fogyasztók saját márkás árucikkre. Miközben a hagyományos márkájú portékák forintban jelzett eladási mutatói hónapok óta zuhannak, a láncok saját márkás termékeinek együttes forgalma hat hónap alatt meghaladta a 165 milliárd forintot.
Legnépszerűbbek az állateledelek, melyek az első fél évben a bolti eladások 49 százalékát adták, második helyen állnak a mélyhűtött árucikkek és a reggeli ceráliák 32-32 százalékkal. Legalacsonyabb az arány a forró italoknál és az égetett szeszes italoknál, ezeknél tehát továbbra is ragaszkodnak a magyar vevők az ismert, márkás termékekhez. Ugyanígy a vegyi áruk közül továbbra is inkább a hagyományos gyártók kínálatából választunk haj- és szájápolási termékeket, míg a láncok saját néven futó portékái a háztartási papír és a babaápolási cikkek terén népszerűek. Ám figyelemre méltó, hogy egyes termékek esetén nem csökkent a vezető gyártói márkák többségének piaci részesedése. A Nielsen példaként említi a sör, a szénsavas üdítőital, a gyümölcslé, a szeletes csokoládé vagy a gyümölcsjoghurt eladásait, mert ezen termékeknél a magyarok továbbra is hajlandók megfizetni a minőséget.
A szakértők leszögezik: a kereskedelmi márkák forgalmának növekedése összefügg a diszkontláncok térnyerésével, amit igazol az is, hogy ezen bolttípusokban az eladások fele jut saját márkás cikkekre. A diszkontok kulcspozíciót töltenek be a fogyasztói árak különbsége szempontjából is, hiszen a kereskedelmi márkás termékek Magyarországon átlagosan negyven százalékkal olcsóbbak, mint az unió más tagországaiban – állapítja meg a piackutató. Olcsóságuk miatt tehát egyre többen ismerik és vásárolják ezeket az árucikkeket, főként mert a spóroló lakosság az utóbbi hónapokban úgy próbálja biztosítani megélhetését, hogy kényszerűen olcsóbb boltokat választ – állapítja meg a piackutató.
Bajban a Spar? Csődvédelmet kért Romániában a hazánkban is jelen lévő Spar üzletlánc, írta a Ziarul Financiar – adta hírül az Ecoline.hu internetes gazdasági lap. A hírek szerint a cég két fő részvényese a törvényi lehetőségeket kihasználva próbálja megmenteni az anyagi nehézségekkel küzdő csoportot. Keleti szomszédunknál 2006-ban nyílt az első romániai Spar szupermarket a márka holland tulajdonosával kötött licencszerződés alapján. Azóta a társaság agresszívan terjeszkedett, s alig három év alatt húsz egységet nyitott országszerte. A mostani jogi lépés ugyanakkor nem az első baljós jel volt: a cég néhány hónappal ezelőtt bezárta legnagyobb, marosvásárhelyi egységét.
origo.hu
Fiktív bérleti szerződésekkel is kivehettek pénzt a Tisza Párt kasszájából
