Visszahívta a polcokról a Natur-Sz Kft. méztermékeit a CBA üzletlánc, miután lapunk a múlt héten ismertette az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ez évi vizsgálatát. Ebben megállapították: tavalyhoz képest ugyan jelentős javulást tapasztaltak a magyar mézpiacon, ám a kereskedelemben ma is fellelhetők a durva hamisítványok. Így például a boltok polcairól az OMME által véletlenszerűen kiválasztott 17 gyártó 49 terméke közül négy nyilvánvalóan pancsolt méz volt, amelyek mindegyikét a Natur-Sz Kft. állította elő, s a CBA üzletlánc egységeiben találtak rá az ellenőrök.
– Korábbi vizsgálataink semmilyen problémát nem tártak fel a termékekkel kapcsolatban, de a cikkben említett mézeket ismételt vizsgálat alá vetettük, a termékeket addig is zároltuk – mondta érdeklődésünkre Fodor Attila. A CBA kommunikációs vezetője jelezte: a jövő héten várható a laboratóriumi jelentés, és negatív eredmény esetén a beszállítójuk komoly szankciókra számíthat. Hangsúlyozta azt is, hogy a CBA-nál a tavaly kirobbant mézbotrány óta folyamatosan ellenőriztetik az árukat a szerződött partnerek akkreditált laboratóriumában, holott ez tudomása szerint alapvetően nem feladatuk a kereskedőknek. A jelenleg zajló vizsgálatba a brémai laboratóriumot is bevonták.
Ezzel együtt a CBA a minőségpolitikája szerint elvárja a beszállítóktól a törvényeknek való megfelelést. – Azokat a termékeket, amelyeket a mostani vizsgálat során kifogásolnak, kivonjuk a forgalomból – szögezte le Fodor, miután a korábbi laboratóriumi eredményt lapunk rendelkezésére bocsátotta. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy a láncnál mekkora árréssel kínálják a fogyasztóknak a kérdéses mézeket, azt ugyanakkor a CBA illetékese kijelentette: a termékek megfelelő minőségéért, beltartalmáért egyértelműen a gyártó felel.
Vitatja ezt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) vezető élelmiszer-szakértője. Dömölki Lívia szerint a fogyasztóval, vagyis a hamisított mézet gyanútlanul megvásárló vevővel szemben ugyanis a kereskedő a felelős, mivel ő hozta forgalomba a terméket, s ő köti meg a szerződést a beszállítóval is. Ezenkívül lehetősége van elkérni a portékák minőségi bizonyítványát, illetve független laborvizsgálatot is elrendelhet.
Érdeklődésünkre a szakértő elmondta, hogy a vevőnek minden esetben a kereskedőhöz kell fordulnia esetleges panaszával. – Be kell írni a vásárlók könyvébe, mert ez egy bizonyíték, hogy a terméket ott vásárolták. A jó kereskedő ilyenkor eljár a beszállítóval szemben. Ha felmerül a gyanú, hogy hamisítvány van az üvegben, a vásárló bejelentést tehet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, bár a legutóbbi mézhamisítási ügyben is sokáig tartott, amíg sikerült bizonyítani a csalást – jegyezte meg Dömölki Lívia. Ezek után lehet esedékes a büntetőeljárás, az Európai Unió területén szokásos gyakorlatnak megfelelően.
Az OFE szakértője elmondta: ha bizonyítható, hogy a kereskedő tudott a hamisításról, vagy gondatlanul járt el a beszerzésnél, akkor őt is és a termelőt is megbüntetik. Ha a boltos igazolni tudja, hogy nem tudott a csalásról, a gondatlanság akkor is fennállhat. Ennek kiderítése a hatóságok feladata, de alapesetben a minőségi bizonyítványra minden terméknél szükség van, akkor is, ha központilag vagy önállóan oldják meg a kereskedelmi hálózat egyes üzleteinek áruellátását. A jogszabályok szerint tehát a fogyasztó kezdeményezhet hatósági eljárást az érintett vállalkozásokkal szemben, de a hivatalok hatásköre rendszerint nem terjed ki arra, hogy a jogsértő vállalkozásokat például a vásárló kártalanítására kötelezzék.
Mintacsere történt? Ismeretlen tettes ellen tett ügyészségi feljelentést az Aranynektár Kft. hivatali visszaélés miatt, mert feltételezésük szerint meghamisították az általuk leadott mézminták hatósági vizsgálati eredményeit – közölte Takács Ferenc, a dunavarsányi székhelyű kft. ügyvezetője tegnap az MTI-vel. A piacvezető cég ügyvezetője szerint a hatósági laboratóriumban történt mintacsere mögött a versenytársak üzleti érdekei állhatnak, amelyhez cinkosokat is találtak a hatóságnál. Lapunknak korábban Süth Miklós szakállamtitkár, országos főállatorvos az általa irányított, vizsgálatokat végző élelmiszer-biztonsági hatóságot védelmébe vette, mondván, kizártnak tartja, hogy kicserélték volna a mintákat. A Fővárosi Főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg a nyomozással.
