Várakoztatják a rákos betegeket

Tagadja az Országos Onkológiai Intézet vezetősége azt a sajtóhírt, amely szerint betegek százait küldik el az intézményből, azt azonban elismeri, hogy az ellátási területen kívülről érkezőknek négy-nyolc hetet kell várakozniuk. Szakértők szerint az eset mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi formájában működésképtelen az egészségügyi rendszer, s a kormánynak be kellene avatkoznia.

Ungár távozott. Lemondott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár általános főigazgató-helyettesi posztjáról Ungár Klára. Az SZDSZ-ben politizáló Ungár Klárát már kinevezésekor is számos szakmai támadás érte, sokan rótták fel neki, hogy elvállalta ezt a posztot, miközben nem ért eléggé a területhez. Ungár Klára – akit 2007 novemberében nevezett ki az akkor SZDSZ-es szakminiszter, Horváth Ágnes – egyéni döntésnek nevezte elhatározását, amelyhez csak annyit tett hozzá, hogy a jövőben más irányban szeretne tevékenykedni. Ungár a Fidesz alapító tagja volt, majd 1993-ban kilépett a pártból, és ezzel egyidejűleg parlamenti mandátumáról is lemondott. 1994 óta az SZDSZ-ben politizált.

Rákbetegek százait küldik el az Országos Onkológiai Intézetből, mert a vezetőség azt az utasítást adta az orvosoknak, hogy a kijelölt ellátási területen kívülről érkezőket ne vegyék fel, nincs ugyanis pénz az ellátásukra – olvasható a Népszabadságban. A lap szerint az országos intézet nőgyógyászatának vezető orvosai felmondtak, mert etikailag és szakmailag is elfogadhatatlannak ítélték a döntést.
Ottó Szabolcs professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójának helyettese valótlan állításnak nevezte, hogy bárkit is elküldenének az intézményből. Az ugyanakkor igaz – ismerte el lapunk kérdésére –, hogy míg a kijelölt ellátási területről érkezőket szinte azonnal kezelik, addig a többieknek négy-nyolc hetet kell várniuk. Ha a beteg nem akarja kivárni az előjegyzési időt, akkor egy terápiás javaslatot adunk számára, amellyel elmehet abba az intézménybe, amelyikbe területileg tartozik – fogalmazott. Olyan betegeket soha nem engedtünk el, akit csak itt lehet ellátni. Nem igaz, hogy üresen állnak a műtők, de az tény, hogy a finanszírozási korlátok nem teszik lehetővé minden páciens azonnali ellátását – fogalmazott. Ottó Szabolcs állítása szerint egyelőre csak egy munkatársuk, a nőgyógyászati osztály vezetője jelezte, hogy máshol szeretné folytatni a munkát, ő közös megegyezéssel távozik. Döntésében azonban a professzor szerint személyes ambíciói játszották a fő szerepet. Kerestük az érintettet is, de lapzártánkig nem sikerült őt elérnünk.
Lapunk kérdésére Ottó Szabolcs úgy fogalmazott: a területen kívüli betegek nemcsak ebben az intézményben okoznak gondot, hanem szinte mindenhol. Gyakran akkor is hozzájuk küldik őket más kórházakból, ha ott is elláthatók volnának. A finanszírozási helyzetről pedig csak annyit mondott: előnytelenül alakult számukra, de ez sem csak ezt az intézményt, hanem az összes többit is érinti.
Kérdés, hogy miért van kijelölt ellátási területe, s így erre hivatkozva miért sorolhatja hátrébb a kívülről érkezőket az ellátás csúcsát jelentő intézet – hangsúlyozták szakértők. Igaz – tették hozzá –, miként várható el egy kórháztól, hogy minden beteget ellásson, ha közben rá is vonatkoznak a finanszírozási korlátok.
A főváros egészségügyi vezetése átmeneti megoldást keres a helyzetre: több kórházába fogadta be az elsősorban vidékről érkező, súlyos betegeket, és várhatóan az országos intézetből távozó orvosi csapat végzi majd itt a műtéteket – mondta Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyi bizottságának elnöke, aki szerint elképesztő, hogy az ellátás csúcsát képviselő országos intézetben korlátozzák a felvételt, miközben a betegek ellátatlanul kószálnak a rendszerben.
A kormánynak azonnali beavatkozásra kell elszánnia magát az egészségügyben a szakellátás és a kórházak fenntartható, biztonságos működéséért – közölte Mikola István (Fidesz).
Székely Tamás egészségügyi miniszter elismerte, hogy az intézet főigazgatójától július 13-án levelet kapott, amelyben ő az intézmény finanszírozásának csökkenésére panaszkodott, és megbeszélést kezdeményezett. A levélben nem volt szó a betegfelvételi stopról. A tárcavezető annyit közölt az eset kapcsán, hogy vizsgálatnak kell kiderítenie, mi is történt valójában. Hozzátette: az ország valamennyi onkológiai centrumában elérhető a teljes kemoterápiás paletta, 13-ban a sugárkezelés lehetősége is adott, míg vannak olyan speciális sebészeti eljárások, amelyeket csak az országos intézetben végeznek. Csak ezeket a speciális feladatokat kell ellátnia a területi ellátási kötelezettségen felül az intézetnek.
Ez az eset is mutatja, hogy óriási gondok vannak az egészségügyi ellátórendszerben – nyilatkozta lapunk kérdésére Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. Mint mondta: a legfontosabb probléma a forráshiány, az ágazatot érintő rendszeres elvonás, ami azt eredményezte, hogy a növekvő költségek ellenére ma átlagosan tíz százalékkal kevesebb pénz jut egy beteg ellátására, mint tavaly. A káosz másik oka nem pénzkérdés: 2007-ben, Molnár Lajos (SZDSZ) egészségügyi minisztersége idején szétzilálták a betegutakat, azaz ésszerűtlenül határozták meg, hogy lakóhely szerint ki melyik intézményhez tartozik. Ez korábban sem volt megfelelően szabályozva, de ekkortól még rosszabb lett a helyzet. Mindeközben az is egyre nagyobb gondot okoz, hogy az egyes szolgáltatások nincsenek megfelelően beárazva. Így, főként a súlyos eseteknél, az ellátás valós költsége jóval meghaladja azt az összeget, amit az egészségbiztosító utal az elvégzett munkáért az intézményeknek. Ezek miatt a kórházak ügyeskednek, s mára általánossá váló jelenség lett, hogy a betegeket továbbküldik egy másik intézménybe, sokszor még akkor is, ha helyben is képesek volnának az ellátására. Eközben pedig az egészségügyi miniszter érthetetlen módon nem vesz tudomást a helyzet súlyosságáról, emiatt nem is hajlandó részt venni a problémák rendezésében, holott nélküle az ilyen típusú gondok megoldhatatlanok – tette hozzá.