Nem okoz nagy meglepetést szeptember közepén a 2010-es sanghaji világkiállításra tervezett magyar pavilon kivitelezésére és működtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredménye. Lapunk úgy értesült, a 2,5 milliárd forintos tender nyertese az a cég lesz, amely egyedüliként jutott tovább a második körbe, s amelynek ügyvezetője az a Dégen István, akiről a Heti Válasz megírta: D–24 néven a pártállam idején nemzetközi hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott.
Úgy tudjuk, a július végére ígért szerződéskötés a nyertessel amiatt késik, mert a kivitelező nem jutott közös nevezőre a pavilont tervező építésszel. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kínai építtetőkkel, tervezőkkel folytatott tárgyalások okozzák a késlekedést.
Lapunk ezzel kapcsolatban úgy értesült, hogy a kínaiak megütköztek a magyar pavilon terve láttán, mivel az expó szabályzata szerint az építmények plafonjáról nem lóghat le a világításon kívül semmilyen súlyos tárgy, csupán textilből készült látványelemek vagy kisebb képernyők. Egyéb elemeket csak külön statikai szakvélemény alapján kiadott engedéllyel lehet az építményre szerelni (erre a Szecsuan tartományban történt földrengés óta külön odafigyelnek). Ehhez képest a magyar pavilonról a tervek szerint gyakorlatilag mindenhol méretes, súlyos botok lógnának le.
A kabinet egyelőre semmilyen részletet nem árul el a magyar előkészületekről. Így azt sem tudni még, hogy a 2007-es kormányrendelet értelmében előirányzott 3,29 milliárd forintot – amelyet hazánk az expón való megjelenésre szán – milyen költségvetés szerint használják majd fel. Ismert, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által kiírt közbeszerzési pályázat 2,5 milliárd forintos keretösszegű, ebből a pénzből kell a tender nyertesének, tehát a Dégen István vezette Genexpo 2010 Hungary Kft.-nek vagy az általa létrehozott projektcégnek ellátnia a fenti feladatokat.
A kormánytól független szakértők által működtetett Vilagkiallitas.hu weboldalon viszont pontosan végigkövethetők a sanghaji esemény építési munkálatainak legfrissebb részletei vagy például az egyes országok pavilonjainak adatai. Megtalálhatók az oldalon azok a dokumentumok is, amelyekből nagyjából kiszámítható, hány forintba kerül hazánk részvétele a jövő évi világkiállításon.
Magyarország több más országgal ellentétben nem épít saját pavilont, hanem az expó idejére a kínaiaktól bérelünk majd egy fehér, jellegtelen, kocka alakú épületet, ezt kell a 2,5 milliárd forintos tender nyertesének feldíszítenie. A nyilvános adatokból kiderül: más országok a hozzánk hasonló nagyságrendű költségvetésből olyan pavilonokat terveztek, amelyet az expó után otthon újból fel tudnak állítani, ezáltal tovább hasznosítani.
A kínaiak egyébként a gazdasági válságra tekintettel a pavilonok üzemeltetési költségeiből ígéreteik szerint engedni fognak. A féléves expó alatt a magyarok által bérelt ezer négyzetméteres pavilon a Vilagkiallitas.hu információi szerint nagyjából 290 millió forintba kerül. Az építészeti és belsőépítészeti megvalósítására bruttó 500 millió forintot szán a kormány az expóra kiírt nyílt tervpályázati eljárás dokumentációja szerint. Ez eddig 790 millió forint, ezenkívül további költséget jelent még például a hang- és látványtechnika biztosítása, a promóciós tárgyak, jogdíjak és a személyi kiadások is, illetve a rezsiköltség, ami a féléves működtetés alatt keletkezik.
Mivel a Kormányszóvivői Iroda a szerződés szeptember közepére ígért aláírása előtt semmilyen részletet nem hoz nyilvánosságra, még azt sem, hogy a kormány részéről ki látja el kézjegyével a paktumot, ezért nem tudni, az összesen 3,29 milliárd forintos költségvetés miként oszlik el. Az mindenesetre szakértők szerint kiszámolható, hogy a valóságban nagyjából egymilliárd forintba kerül az a feladat, amelyre a 2,5 milliárd forintos tender nyertese vállalkozik.
Összehasonlításképp: Tajvan átszámítva 879 millió forintból épít saját épületet a sanghaji expóra, míg Luxemburg 1,728 milliárd forintért kivitelezi saját, háromezer négyzetméteres, extravagáns építészeti megoldásokkal megálmodott pavilonját. Nagy-Britannia a magyar pavilonnál hatszor nagyobb, tehát hatezer négyzetméteres pavilont épít a semmiből, négymilliárd forintért. Lapunk információi szerint hazánk pavilonjában – noha a pályázati nyertesnek a kulturális hagyományok népszerűsítése is a feladata – még étterem sem lesz, amelyben a méltán világhírű magyar gasztronómiát népszerűsíthetnék.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő