Bukik a sanghaji magyar pavilon?

Sokasodnak a kérdőjelek a 2010-es sanghaji világkiállításon való magyar részvétel körül. A Miniszterelnöki Hivatal egyelőre titkolózik az e célra kiírt 2,5 milliárd forintos közbeszerzési pályázat győzteséről és annak terveiről, azonban lapunk több olyan információ birtokába jutott, amelyek megkérdőjelezik a magyar részvétel hitelességét.

2009. 09. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem okoz nagy meglepetést szeptember közepén a 2010-es sanghaji világkiállításra tervezett magyar pavilon kivitelezésére és működtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredménye. Lapunk úgy értesült, a 2,5 milliárd forintos tender nyertese az a cég lesz, amely egyedüliként jutott tovább a második körbe, s amelynek ügyvezetője az a Dégen István, akiről a Heti Válasz megírta: D–24 néven a pártállam idején nemzetközi hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott.
Úgy tudjuk, a július végére ígért szerződéskötés a nyertessel amiatt késik, mert a kivitelező nem jutott közös nevezőre a pavilont tervező építésszel. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kínai építtetőkkel, tervezőkkel folytatott tárgyalások okozzák a késlekedést.
Lapunk ezzel kapcsolatban úgy értesült, hogy a kínaiak megütköztek a magyar pavilon terve láttán, mivel az expó szabályzata szerint az építmények plafonjáról nem lóghat le a világításon kívül semmilyen súlyos tárgy, csupán textilből készült látványelemek vagy kisebb képernyők. Egyéb elemeket csak külön statikai szakvélemény alapján kiadott engedéllyel lehet az építményre szerelni (erre a Szecsuan tartományban történt földrengés óta külön odafigyelnek). Ehhez képest a magyar pavilonról a tervek szerint gyakorlatilag mindenhol méretes, súlyos botok lógnának le.
A kabinet egyelőre semmilyen részletet nem árul el a magyar előkészületekről. Így azt sem tudni még, hogy a 2007-es kormányrendelet értelmében előirányzott 3,29 milliárd forintot – amelyet hazánk az expón való megjelenésre szán – milyen költségvetés szerint használják majd fel. Ismert, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által kiírt közbeszerzési pályázat 2,5 milliárd forintos keretösszegű, ebből a pénzből kell a tender nyertesének, tehát a Dégen István vezette Genexpo 2010 Hungary Kft.-nek vagy az általa létrehozott projektcégnek ellátnia a fenti feladatokat.
A kormánytól független szakértők által működtetett Vilagkiallitas.hu weboldalon viszont pontosan végigkövethetők a sanghaji esemény építési munkálatainak legfrissebb részletei vagy például az egyes országok pavilonjainak adatai. Megtalálhatók az oldalon azok a dokumentumok is, amelyekből nagyjából kiszámítható, hány forintba kerül hazánk részvétele a jövő évi világkiállításon.
Magyarország több más országgal ellentétben nem épít saját pavilont, hanem az expó idejére a kínaiaktól bérelünk majd egy fehér, jellegtelen, kocka alakú épületet, ezt kell a 2,5 milliárd forintos tender nyertesének feldíszítenie. A nyilvános adatokból kiderül: más országok a hozzánk hasonló nagyságrendű költségvetésből olyan pavilonokat terveztek, amelyet az expó után otthon újból fel tudnak állítani, ezáltal tovább hasznosítani.
A kínaiak egyébként a gazdasági válságra tekintettel a pavilonok üzemeltetési költségeiből ígéreteik szerint engedni fognak. A féléves expó alatt a magyarok által bérelt ezer négyzetméteres pavilon a Vilagkiallitas.hu információi szerint nagyjából 290 millió forintba kerül. Az építészeti és belsőépítészeti megvalósítására bruttó 500 millió forintot szán a kormány az expóra kiírt nyílt tervpályázati eljárás dokumentációja szerint. Ez eddig 790 millió forint, ezenkívül további költséget jelent még például a hang- és látványtechnika biztosítása, a promóciós tárgyak, jogdíjak és a személyi kiadások is, illetve a rezsiköltség, ami a féléves működtetés alatt keletkezik.
Mivel a Kormányszóvivői Iroda a szerződés szeptember közepére ígért aláírása előtt semmilyen részletet nem hoz nyilvánosságra, még azt sem, hogy a kormány részéről ki látja el kézjegyével a paktumot, ezért nem tudni, az összesen 3,29 milliárd forintos költségvetés miként oszlik el. Az mindenesetre szakértők szerint kiszámolható, hogy a valóságban nagyjából egymilliárd forintba kerül az a feladat, amelyre a 2,5 milliárd forintos tender nyertese vállalkozik.
Összehasonlításképp: Tajvan átszámítva 879 millió forintból épít saját épületet a sanghaji expóra, míg Luxemburg 1,728 milliárd forintért kivitelezi saját, háromezer négyzetméteres, extravagáns építészeti megoldásokkal megálmodott pavilonját. Nagy-Britannia a magyar pavilonnál hatszor nagyobb, tehát hatezer négyzetméteres pavilont épít a semmiből, négymilliárd forintért. Lapunk információi szerint hazánk pavilonjában – noha a pályázati nyertesnek a kulturális hagyományok népszerűsítése is a feladata – még étterem sem lesz, amelyben a méltán világhírű magyar gasztronómiát népszerűsíthetnék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.