Csak a kérdőjelek biztosak

Nem aggódik az üdülési alapítvány elnöke amiatt, hogy az idén még adómentes, emiatt rekordforgalmat bonyolító üdülési csekkek népszerűsége a sarcolás következtében jövőre visszaesik. Szerinte ugyanis elhanyagolható a csekkre kivetett 25 százalékos adó mértéke, miközben a szolgáltatók szerint ezzel kirántják a szőnyeget a magyarországi turizmus alól.

2009. 09. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén az üdülési csekk mentette meg a belföldi turizmust az öszszeomlástól, a nyári időszakban ugyanis 30 százalékkal megugrott az ebben az évben még adó- és járulékmentesen adható utalványok felhasználása. Ez azt jelenti, hogy eddig másfél millióan utazhattak el pihenni a munkáltatójuktól kapott béren kívüli juttatás révén, vagy vehettek igénybe különféle szolgáltatásokat – összesen 37 milliárd forint értékben.
Ugyanakkor nemcsak a polgárok, hanem a csekket beváltó mintegy 12 ezer szolgáltató is jól járt eddig, akiknek csupán a 64 százaléka szállásadó, míg 8 százalékuk például a közösségi közlekedésben részt vevő cég. A csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál (MNÜA) a top 10-be sorolt beváltók között a MÁV szerepel az első helyen, eszerint tehát számos honfitársunk még a vonatozást is üdülési csekkel fizette az idén. Ugyanezen az alapon például a Hungaroring bevétele 67 millió, a Sziget Fesztiválé pedig 140 millió forinttal gyarapodott az üdülési csekknek köszönhetően. Csalókák tehát azon győzelmi jelentések megállapításai, hogy a válság miatt itthon maradt magyarok előszeretettel fordultak a belföldi turizmus felé. A növekedésről szóló statisztikák ugyanis nem mutatják hitelesen a lakosság jövedelmi viszonyait, hiszen a készpénz-helyettesítő üdülési csekk nélkül sokaknak nem lett volna lehetősége kimozdulni az idei nyáron.
Jövőre azonban a cégeknek az aktuális minimálbér erejéig 25 százalékos adót kell fizetniük az utalvány után, ami a jelenlegi minimálbérrel számolva dolgozónként 17 825 forint többletkiadást jelent. Ennél nagyobb összegű csekk után további 54 százalékot kell a költségvetésnek leróni. Felmérések szerint emiatt az adósságspirálban vergődő cégek jelentős hányada mond le 2010-től alkalmazottai üdültetéséről, ami komoly hiányként jelenik majd meg a turizmus kasszájában.
Meglepő optimizmussal mégsem aggódik emiatt az MNÜA elnöke. Lapunk kérdésére Karácsony Mihály kifejtette: nem tartja jelentősnek a jövőre fizetendő adó mértékét, s szerinte egyáltalán nem zuhan majd az utalványok forgalma, legfeljebb lassul a beváltások dinamikája. Magyarán, mivel a válság kirobbanása óta is nőtt a csekkvásárlások száma, szerinte ezért annak sarcolása sem veti majd vissza a forgalmat. Annak ellenére sem, hogy korábban még a kormánnyal közvetlen tárgyaló Nemzeti Turisztikai Bizottság is határozott tiltakozásának adott hangot az adó kivetése miatt. Karácsony szerint ráadásul minden előzetes felmérés csupán találgatás, mivel senki sem tudja megjósolni előre, hogy is áll majd cége a jövő évben. – Ha plusz egy forintot ad valaki a dolgozójának jövőre, az üdülési csekkben mérve 1,25 forintjába kerül, és minimum 1,92-be, ha bérként számolja el – érvelt az MNÜA elnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.