Együtt a halálba

Öngyilkosságot követett el tegnap egy maglódi család. Az ötvenhárom éves apa, tizenkilenc és húszéves mozgássérült lányuk meghalt, az anya azonban, valamilyen véletlen folytán, túlélte. Az asszony dél körül riasztotta a háziorvost azzal, hogy a férje rosszul lett és életét vesztette.

2009. 09. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orvos azonban nemcsak a férjet, hanem a lányokat is holtan találta. A nőt a ceglédi kórház pszichiátriai intézetébe szállították, de estig nem tudták kihallgatni, ezért egyelőre nincs magyarázat a tragédiára. Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense lapunknak elmondta, az első vizsgálatok szerint feltehetőleg közösen döntöttek úgy, hogy együtt végeznek magukkal, és nagy
mennyiségű gyógyszert vettek be. Az asszony ellen öngyilkosságban való közreműködés miatt indított büntetőeljárást a rendőrség.
Maglódon szinte kihalt a Határ utca, a család olyan csendesen ment el, ahogy élt. A szomszédok a sokk hatása alatt házukba zárkóztak, legfeljebb egy-egy elhaladó autó jelzi, élnek ott emberek. Vajon mekkora fájdalom kell ahhoz, hogy egy anya és egy apa úgy döntsön: lányaikkal együtt véget vetnek az életüknek? És vajon mi mindennek kellett történnie ahhoz velük, hogy ezt végre is hajtsák? A tragédia bekövetkezett, a tizenkilenc és húszéves lányok, Éva és Erika és az apjuk vesztette életét tegnap Maglódon. Az anya – bár nem akarta – túlélte, állítólag pszichiátriai betegségére szedett gyógyszerei semlegesítették a mérgek hatását.
*
A falu szélén lévő ház spalettái behúzva, a füvet frissen nyírták, és valaki gondosan összeseperte az épület körül húzódó járdát is. Egyetlen lehullott levelet sem látni, és tisztán csillog az apró kerti tó is. Mélységes csend, mozdulatlanság. Nem látni a kutyákat sem, egy aszszony szerint nemrégiben elaltatták és el is földelték őket. Készülhettek az öngyilkosságra, egy arra járó nő nem lepődik meg, amikor elmondom, mi történt. – Két ilyen gyerekkel?! – kérdezi.
A genetikai betegségük miatt mozgássérült lányokat a szomszédok gyakran látták a teraszon üldögélni. Édesanyjuk gondozta őket, néha magukra maradtak, de csak addig, amíg elbiciklizett a közeli boltba, ilyenkor váltott néhány szót a szomszédokkal. Egyszer azt mesélte, hogy a kisebbik lányán hároméves korában mutatkoztak a betegség jelei, aztán rohamosan romlott az állapota. Magántanár járt hozzájuk, és az édesanya nagyon büszke volt arra, milyen okosak a lányai. Néha kimozdultak otthonról, ilyenkor a kerekes székeket az autóba pakolták, de mostanában egyre ritkábban, mert a szülők már nehezen bírták az autóig cipelni a felnőtt lányokat. A szomszédokkal ritkán beszélgettek, magukba fordulva éltek, a negyedik házban azonban tudni vélik, sosem kértek segítséget másoktól.
Az apa, legalábbis a szomszédok úgy tudják, kamionsofőrként dolgozott, de néhány hónapja megszűnt a cége. Munkanélküli lett, valójában a sérült fiatalok járadékából élt a család. Egy nappal a tragédia előtt az anya azt mesélte az egyik szomszédnak, hogy vidéki rokonaikhoz utaznak, ne is keressék őket. És aztán rendet rakott maguk körül. Végleg.
A maglódi családsegítő szolgálat intézményvezetője elmondta, a szerencsétlenül járt család rendkívül zárkózottan élt, nem hagyták megközelíteni magukat. Korábban felajánlották a segítségüket, de nem fogadták el; szégyellték, hogy ilyen helyzetben vannak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.