Már nem vonzó az uniós támogatás

Egyre több cég mond le arról, hogy uniós pályázati támogatással valósítsa meg korábbi fejlesztési elképzeléseit. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint ez nem amiatt van, mert finanszírozási gondokkal küszködnek a pályázók.

Feltűnően sokan léptek vissza idén az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainak nyertesei közül a támogatás lehetőségétől – értesült a Napi Gazdaság. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint az elmúlt három évben a visszalépők által igényelt 49,66 milliárd forintból húsz és fél milliárdot csak az idén adtak viszsza a pályázók, számuk ez idáig meghaladja a százhúszat.
Leginkább a Gazdasági operatív program kiírásainál jellemző, hogy a pályázók mégsem kérik a korábban igényelt uniós támogatást. Idén a Gazdasági operatív programtól eddig ötvenheten léptek
vissza, amivel 3,3 milliárd forintnyi támogatás maradt az NFÜ-nél. A Közép-magyarországi operatív program kiírásainál egy híján húsz esetben gondolták meg magukat a pályázók, az általuk igényelt összeg több mint 10,2 milliárd forintot tett ki. A visszalépések miatt felszabaduló összegeket az NFÜ tájékoztatása szerint a tartaléklistás projektek támogatására és átcsoportosítások révén más felhívások vagy új pályázatok meghirdetésével hasznosítják.
A pályázati pénzekről, ezáltal fejlesztési elképzeléseikről jellemzően az adósságspirálban vergődő kis- és középvállalkozások mondanak le, valamint a nonprofit társaságok. Arról azonban az ügynökségnek nincs információja, hogy a gazdasági válság vagy a rosszul kalkulált pályázati tervek miatt léptek-e vissza a nyertesek, és azt sem tudni, hogy így is megvalósulnak-e azok a fejlesztések, amelyekre az uniós támogatás járt volna. Az NFÜ szerint azonban nem jellemző, hogy finanszírozási problémák miatt lépnek vissza a pályázó cégek, bár a lapunk által megkérdezett vállalkozói érdekképviseletnél ezt másként tapasztalják.
– Több oka van annak, hogy a cégek lemondanak korábbi terveikről, ezek egyike, hogy az elmúlt időszakban drasztikusan visszaesett hazánkban a fizetőképes kereslet – mondta kérdésünkre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint a fogyasztás és a kereslet csökkenésének egyenes következménye a beruházási kedv lankadása is. Emellett jelentősen beszűkültek a vállalkozások anyagi lehetőségei is, hiszen miközben nyögik a magas adóterheket, addig egyre nehezebben jutnak például banki kölcsönhöz, amelyet esetleg korábban belekalkuláltak egy-egy fejlesztésről szóló pályázati tervbe. Az elnök szerint ugyanakkor ennél is súlyosabb probléma, hogy az állami intézmények tudatosan szűkítik a forrásokat, és lassítják a pályázati támogatások kifizetését is azért, hogy ideig-óráig mentsék a bajban lévő költségvetést. Ennek tipikusan a vállalkozások látják kárát.