Egyelőre csak találgatnak az érintettek, hogy etikai kódex és törvény híján miként valósul meg hazánkban a magyar beszállítók piaci védelme, amit több mint egy évvel ezelőtt kampányszerű célként tűzött zászlajára a Gráf József vezette Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A parlament mezőgazdasági bizottsága jövő hét keddre tűzte napirendjére a beszállítókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény újratárgyalását, miután azt a köztársasági elnök egyszer már visszautalta a képviselőknek. Sólyom László indoklásában többek között arra hivatkozott, hogy a nem kellően átgondolt törvény nem a hazai beszállítókat, sokkal inkább a nemzetközi gyártókat védi, mivel több pontja arra készteti a láncokat, hogy inkább velük szerződjenek, mint a nagyobb kockázatokat jelentő kicsikkel.
Márpedig a kérdés rendezése azért is sürgős lenne, mivel mostanra jelentősen megugrott az importélelmiszerek aránya Magyarországon, amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot. Az Agrármonitor legfrissebb összegzése szerint amíg 2000 és 2003 között az import-élelmiszerek 12-13 százalékos aránya alig változott, addig az uniós csatlakozás évében 17 százalékra nőtt, majd 2005-ben 26 százalékra ugrott.
Ismert, az agrártárca eddigi törekvéseiből csúfos bukás lett, mivel a hosszas egyeztetések után az élelmiszer-termelők, -feldolgozók és -értékesítők szakmai szervezeteivel tavasszal aláíratott etikai kódex még bevezetése előtt hamvába holt, így júliusban nem léptek életbe az aránytalan viszonyokat rendezni hivatott önkéntes korlátozások. Így például nem kerültek előtérbe a magyarországi boltok polcain a hazai termékek, s nem javult a kis beszállítók helyzete sem, mivel a kereskedelmet uraló láncok például továbbra is ellenőrizetlenül sarcolhatják őket. A kódex életbe léptetésének tavasszal a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellgyanú miatt indított vizsgálódása vetett gáncsot. Emlékezetes, a GVH azután helyezte kilátásba az aláírók esetleges felelősségre vonását, miután több hónapon keresztül zajlottak a nyilvános érdekegyeztető tárgyalások az agrártárcánál. A pohár a multikat is képviselő Országos Kereskedelmi Szövetségnél (OKSZ) telt be először, mondván: Gráf József miniszter félrevezette őket azzal, hogy nem kell tartani a GVH-tól, mert szervezetekre nem, csupán konkrét vállalkozásokra vonatkozik a versenytörvény. Megsértődött az OKSZ azon is, hogy a miniszter maga ígérte: ha lesz kódex, nem születik törvény a témában, ám nem így alakult, ezért a kereskedők még a kódex júliusi életbelépése előtt felmondták a kölcsönös megállapodást.
origo.hu
Fiktív bérleti szerződésekkel is kivehettek pénzt a Tisza Párt kasszájából
