Engedélyezett a rokonházasság

Unokatestvérek között létrejöhetett a házasság, de a testvér leszármazójával nem. Az új verzióról Czeizel Endre genetikus is azt nyilatkozta, nem helyeselhető, hiszen a génállomány 25 százalékának azonossága miatt az utódok hét-nyolc százalékban is károsodhatnak

Draskovics Tibor jóvoltából az igazságügyi és rendészeti tárca a héten feltálalta a közönségnek a soron következő országgyűlési választások első nagy vitatémáját. A parlament hétfőn megszavazta a szakminisztérium által előkészített, 1200 paragrafusból álló polgári törvénykönyv (Ptk.) szövegét. Az érdeklődők kedvükre csemegézhetnek. A nyilvánosság fórumain azóta is elemzik, tépik-cincálják a kódex rendelkezéseit. Kormányzati emberek Gadó Gábor szakállamtitkárral az élen arról beszélnek, tíz év után olyan jogszabályt bocsátanak a társadalom rendelkezésére, amely védi a személyes autonómiát, az államot pedig a garanciák megteremtésére kötelezi.
A csodák, az extremitások, a különlegességek iránt fogékony publikum máris jól szórakozik. A törvényből egyes értelmezések szerint az olvasható ki, hogy a férfiak a jövő esztendőtől testvérük gyermekével is házasságot köthetnek. Eddig erre nem volt mód: a nagybácsi nem vehette feleségül az unokahúgát. Unokatestvérek között létrejöhetett a házasság, de a testvér leszármazójával nem. Az új verzióról Czeizel Endre genetikus is azt nyilatkozta, nem helyeselhető, hiszen a génállomány 25 százalékának azonossága miatt az utódok hét-nyolc százalékban is károsodhatnak. Teológusok arról beszéltek, hogy a szabály szakít a keresztény hagyománnyal is.
Nem tudni, mit szól ehhez az értelmezéshez az igazságügyi tárca, s egyáltalán: lehet-e bármiféle jelentősége annak, hogy a minisztérium illetékese miképpen nyilatkozik. Jogértelmezésről ugyanis egyelőre nem beszélhetünk, hiszen a jogszabály még nincs kész. A hétfőn megszavazott kódexet a köztársasági elnök egyelőre nem írta alá, gondolkodási ideje még nem járt le. Ennélfogva a törvénykönyv nem jelent meg a Magyar Közlönyben, vagyis nem hirdették ki. Az elfogadott szöveg nem jogszabály. Nem is tudjuk pontosan, mi lesz benne, annál kevésbé, mert ez a kormányzat a parlamenti voksolás után is többször átírta a törvényeket. Olyan rendelkezéseket hirdettek ki nemrégiben is, amelyeket az Országgyűlés nem hagyott jóvá. Az Alkotmánybíróság (AB) ezt utóbb jogellenesnek tartotta. Korábban pedig nyomdahiba címén változtattak a Magyar Közlönyben már közzétett szövegen. A honvédelmi tárca például a külföldön szolgáló békefenntartók fizetésének pénznemét dollárról euróra írta át. Ez az ügyeskedés is kudarcot vallott.
Jelenleg Gadó Gábor szakállamtitkár magyarázza a szöveget. Legutóbb úgy vélte: a törvényben nincs benne az a szabály, amelyet sokan belelátnak. Vagyis: a kódex nem tilalmazza, hogy különnemű élettársak örökbe fogadják egymás vér szerinti gyermekeit. Az államtitkár szerint ez a tilalom egyedül az azonos nemű élettársakra vonatkozik. Ez is csupán azért, mert az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése nyomán korrigálni kellett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló rendelkezéseket.
Kár, hogy Gadó csak most, a hét második felében nyilatkozott, hiszen a sajtóban napokig keringett az ő álláspontjával ellentétes feltételezés az örökbefogadásról. Ugyanakkor a példából jól látszik: eddig bejött Draskovics számítása. Az emberek széltében-hosszában tárgyalják az elképesztőnél elképesztőbb feltevéseket. S mivel a családjogi törvény a civiljogi kódex része lett, még bőven lesz mód a hasonló vélekedésekre, vitákra, találgatásokra. Amíg az emberek arról elmélkednek, helyes-e a nagybácsi és az unokahúg házasságkötési lehetősége, s miként alakuljon az örökzöld témának mondható örökbefogadás, addig nincs szó a tényleges napi megpróbáltatásokról. Nem beszélünk munkanélküliségről, gyermekszegénységről, a tanárok elbocsátásáról, s arról, hogy a betegeket a működési feltétel hiánya miatt kiebrudalják a kórházakból.
A polgári törvénykönyvről ugyanakkor most már beszélni kell. A kormány augusztus 3-án elfogadott határozata alapján szinte a teljes magyar jogrendszert hozzá kell igazítani a Ptk.-hoz. Gadó Gábor közlése szerint a kabinet még nem hagyta jóvá a kódex életbeléptetését szolgáló külön jogszabályt. A tervek szerint ez a százoldalnyi törvény a jövő év májusát jelölné meg a hatálybalépés időpontjaként. A kormányzat tíz törvénycsomag kidolgozását is a minisztériumok feladataként jelölte meg. Az igazságügyi, az egészségügyi, a szociális és a pénzügyi tárca például még az ősszel köteles beterjeszteni a végrehajtási rendelkezéseket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is számos feladatot kapott. Felkérték egyebek között az alapítványok és az egyesületek elektronikus nyilvántartási feltételeinek kimunkálására. A jövő évi költségvetésben állítólag pénz is lesz a grandiózus tervek kivitelezéséhez. Ugyanakkor szeptember 10-i tájékoztatóján Baka András főbíró, az OIT elnöke azt mondta: közölte az igazságügyi tárca vezetőjével, hogy az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséhez, s a gazdasági perek gyorsításához nincs meg a fedezet. További milliárdos tétel hiányzik a bíróságok költségvetéséből.
Draskovics Tibor és Gadó Gábor is hallgat arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) nem ért egyet azzal, hogy az új Ptk. egy része jövő május elsején hatályba lépjen. Szeptember 10-i tájékoztatóján Baka András lapunk kérdésére mondta el: azt javasolta Draskovicsnak, a magánjogi kódex csak 2011. január 1-jével lépjen életbe, mert jövő májusig a bírák nem tudnak felkészülni a szabályok alkalmazására. A nagy terjedelmű és jelentőségű törvénykönyvet az ügyvédeknek és más jogászoknak, illetve az állampolgároknak is meg kell ismerniük. Baka András hozzátette azt is, hogy az LB polgári kollégiuma annak idején véleményezte a tervezetet, és több pontjával nem értett egyet. Ilyen volt az öröklés és a szerződéskötés szabályozása. A bírák nem helyeslik azt sem, hogy a kódex egyes részei más-más időpontban lépjenek hatályba.
Belátható ugyanakkor, hogy az ítélkezés most mellékes szempont. Nem számít az sem, hogy az AB gyakorlata szerint kellő időt kell hagyni az új szabályok elsajátítására, a jogállam alapelve, a jogbiztonság ugyanis megköveteli, hogy az érintettek megismerjék, s követni tudják a rendelkezéseket. A kormányzatnak csak az a fontos, hogy jövő május 1-jén lesz ötven éve annak, hogy kihirdették a mostani polgári törvénykönyvet. A kerek évforduló, a propaganda lehetősége felettébb csábít: Draskovics Tibor a jogalkotásban, az igazságügyben elért sikerekkel kívánja kompenzálni azt a kudarcot, amelyet a rendészeti igazgatásban elszenvedett. Így nem érdeklik az ellenzék figyelmeztető észrevételei sem: a Fidesz és a KDNP kormányzati pozícióban elrendelné a kódex felülvizsgálatát. Folytatják tehát a jogalkotást, a törvénykönyvhöz kapcsolódó rendelkezések átírását.
A munka bizonyára jól halad. Gadó Gábor szakállamtitkár ugyanis új pozícióba készül. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága a héten szavazott arról, hogy Gadót alkalmasnak találja a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának vezetői posztjára. Valószínűleg csupán rosszmájú megjegyzés az az észrevétel, amely az esemény alkalmával a napokban több helyütt is elhangzott: az új poszt felajánlása nem egyéb, mint szakmai végkielégítés. Két évvel ezelőtt a Gyurcsány-kormány menesztette a törvénykönyv előkészítését végző kodifikációs bizottságot. A gyorsított törvényhozást attól kezdve Gadó irányította.