Szollár: Új söprű jól söpör

Szollár Domokos kormányszóvivő talán legemlékezetesebb megnyilvánulása volt, amikor – még a Budapest Airport szóvivőjeként – arról beszélt, hogy a jogaikat követelő reptéri alkalmazottak sztrájkja miatt egyszerűen „lepetézik”. Így tesz-e a MÁV botrányai kapcsán is? – egyebek mellett erről kérdeztük Szollár Domokost.

Nem viszik a MÁV-székházat. A MÁV Zrt. idén harmadszor hirdeti meg eladásra budapesti, Andrássy úton található, 5900 négyzetméteres székházát, mivel a legutóbbi, júliusban zárult pályázatra sem érkezett ajánlat. A most kiírt tenderhez ötszázmillió forint pályázati biztosítékot kell letenni, az Andrássy úti és az Izabella utcai ingatlanokra együttesen kell ajánlatot tenni. A MÁV korábban mintegy 4-5 milliárd forintra számított az Andrássy úti ingatlanért, ezt az összeget azonban néhány év alatt feléli a társaság, amely havi 100 millió forintért, éves szinten több mint egymilliárd forintért bérel luxusirodákat a Parkway irodaházban. Az ügylet kísértetiesen hasonlít a Magyar Posta esetére. A két székházügy vizsgálatakor az Állami Számvevőszék is számos visszásságra hívta fel a figyelmet. Megállapították például, hogy a piaci viszonyokhoz mérten kedvező bérleti díjakat nem sikerült érvényesíteni. (MN)

– Ha arra gondolok, hogy évente 330 milliárdnyi közpénz megy el a vasúttársaságra, és az elővárosi közlekedést nem számítva csak nagyjából százezer ember használja, valamint ha azt is mellé vesszük, hogy a társaság mennyire korszerűtlenül működik, a vezetők pedig milyen óriási pénzeket tesznek zsebre, akkor erre is azt mondom, hogy lepetézek – mondta a kormányszóvivő.
– A kormánynak van lehetősége ezen változtatni. De a tervezett intézkedésektől a szakmai szereplők, az érdekképviseletek és az önkormányzatok, végső soron pedig az utasok petéznek le.
– Meg kell tisztítani a MÁV portfólióját, le kell csapolni a vezetésre jellemző óriási vízfejet, ésszerűsíteni kell a menetrendet; a kormány dolgozik. Elkészült egy három-négy évre szóló átszervezési terv, ezt természetesen nem lehet egyik pillanatról a másikra végrehajtani.
– Jelen állás szerint nem is igen lesz rá idejük.
– Fontos, hogy amit most elkezd a kabinet, azt a következő kormány ne szakítsa meg. Látni kell, hogy itt egy egész ágazat sorsáról van szó.
*
– És elképesztően nagy vagyonról.
– Igen, a MÁV például a legnagyobb földtulajdonos az országban. Azt is el kell dönteni, hogy mi legyen a sorsa a vasúti ingatlanvagyonnak.
– Például el is lehet adni.
– Igen, vagy ésszerűbben lehet hasznosítani. De erre vonatkozóan még csak konkrét elképzelés sincs, hiszen egyelőre azt sem tudni, pontosan mekkora a vasúttársaság vagyona. Ahhoz azonban, hogy átalakítsuk a rendszert, reorganizációs hitelt kell felvenni. A bankok pedig ezt csak úgy adják meg, ha van egy legalább középtávú üzleti terv, amely számukra is biztosítékot jelent.
– Szépek ezek a jövőbe vesző tervek, de ha nem bánja, térjünk vissza a jelenbe. Mit tesz a kormány, hogy ne a botrányok határozzák meg a vasútról kialakult képet?
– A végkielégítési botrányok kapcsán nemcsak az egyes eseteket, hanem magát a rendszert kell megvizsgálni, vagyis azt, hogy egyáltalán hogyan lehetett ilyen szerződéseket kötni.
– Ki felel a vizsgálatért?
– Kormányszinten, a miniszterelnök felkérése alapján a közlekedési miniszter. Maga a feladat a MÁV nemrégiben kinevezett elnökének, Andrási Miklósnak a kezében összpontosul.
– Azért az furcsa, hogy a MÁV botrányai kapcsán önmagát vizsgálja a társaság.
– Andrási Miklós frissen állt a MÁV élére. Új söprű jól söpör.
– Teljes a bizalom?
– Természetesen.
– De ha már a vizsgálandó anyagoknál tartunk: a kormány mit tud arról, hogy a társaságnál a kompromittáló iratok megsemmisítése folyik? Hogyan lépnek fel ez ellen?
– Elképzelhetőnek tartom, hogy történik ilyesmi, de nem tudjuk, hogy pontosan milyen iratokról van szó. Eddig még nem kaptam információt az ön által említett folyamatról.