A végkielégítések töredékét perelnék

Jó erkölcsbe ütközött a BKV belső vizsgálata szerint összesen 31 esetben kifizetett végkielégítés, ezért a cég felügyelőbizottságának korábbi határozata szerint bíróságon követel vissza csaknem százmillió forintot. A közszolgáltatónál nemcsak a távozó vezetőknek fizettek ki milliárdokat, tanácsadásra is szórták a pénzt.

2009. 11. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a szeptember 30-ra elkészült BKV-jelentés a 2003-tól vizsgált 96 esetből 48-ban találta megalapozatlannak a végkielégítést és más juttatást, 17 távozott vezetőnél megvárják majd a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán zajló összevont nyomozás végeredményét – közölte lapunkkal Székelyné Pásztor Erzsébet, a közlekedési társaság kommunikációs igazgatója. A harmincegyes listán olyan nevek szerepelnek mint Dányi József volt gazdasági és Donáth Zoltán műszaki vezérigazgató-helyettes, akik csaknem hetvenmillió forinttal távoztak, de természetesen megtalálható Szalainé Szilágyi Eleonóra egykori humánpolitikai igazgató is, akinek juttatása mindent összevetve megközelítette a százmillió forintot. Ugyanígy jogi útra terelték a Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester egykor legfőbb bizalmasának számító Gulyás László, a négyes metró beruházásának volt projektigazgatója 25 millió forintos távozása ügyét. Érdekesség a Vág házaspár szerepe is: Vág Péter vezérigazgató-helyettes, majd villamosprojekt-igazgató volt, felesége pedig a korábban legnagyobb BKV-s szakszervezet elnöke. Együttesen ötvenmillióval engedte el őket a cég.
Nem egy esetben a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető – ismét néhány hónap eltelte után – közös megegyezéssel távozott a vállalattól; a korábbi szerződés szerinti, harmincnapos felmondási időre járó juttatás – végkielégítés nélkül – így egy évi átlagkeresetre nőtt. Szalainéhoz hasonlóan mások is visszaélhettek a nyugdíjazási szabályokkal.
A BKV most a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetleveleiben kéri, hogy a kifizetéseket minősítsék „jó erkölcsbe ütközőnek”. Ebben az esetben peres úton követelik az összeg, illetve annak kamatainak visszafizetését.
Emlékezetes, a végkielégítési botrányt lapunk robbantotta ki a nyáron Szalainé Szilágyi Eleonóra ügyének feltárásával, az ellenzéki Fidesz ezt követően tett feljelentést.

Csúszik az átadás. Tovább csúszik az Alstom metrókocsijainak forgalomba állítása Budapesten a 2-es metróvonalra, legkorábban 2010 elején szállíthat utasokat, mert a gyártónak további tervdokumentációkat kell benyújtania. Hogy milyen többletköltségei vannak a csúszásnak, a BKV úgy válaszolt: a többletigények összege mindkét oldalon folyamatosan változik, „az adófizetők érdeke pedig nem az, hogy a vita a nagy nyilvánosság előtti találgatásokkal terelődjön kedvezőtlen irányba”. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.