Testvérgyilkos volt-e Attila, a hun fejedelem?

Attila hun fejedelmet a késő antik és a kora középkori krónikások az Isten ostorának nevezték, akinek birodalma a Rajnától az Uralig terjedt. Attila Kr. u. 434 és 453 között uralkodott a késő antik kor legjelentősebb történelmi személyiségeként. Attila teljesen lenyűgözte Priszkosz rétor görög történetírót, aki II. Theodosius kelet-római császár követeként 448 és 449 körül csaknem egy évet vendégeskedett a hun fejedelem udvarában, és részletesen leírta az itt szerzett pozitív tapasztalatait. Noha Attila politikai életműve jól ismert, de a családjáról viszonylag keveset tudunk.

Attilát a kortársai "Isten ostoraként" emlegették Fotó: Allociné

Buda halálának rejtélye Arany Jánost is megihlette

A magyar irodalomban Arany János örökítette meg „hun rege” formájában, hogy mi is történt, pontosabban történhetett Budával. Bár a nagy magyar költő munkája, a Buda halála Priszkosz rétor forrásain alapul, ám ennek ellenére fiktív, kitalált történet. 

Buda és Attila. Fotó: Wikimedia Commons

Eszerint Buda, az idősebb fiú volt a király, aki hadvezéri hatalmát az öccsére, Attilára ruházta át. 

A testvérek között nemcsak az idegenek, hanem a feleségeik is viszályt szítottak. 

Mindez odáig fajult, hogy a két testvér párbajba keveredett és Attila leszúrta Budát. Arany János nagyszabású hun trilógiát készült írni, de ebből sajnos csak ez a rész készült el. Művének az lett volna a fő gondolata, hogy a testvérgyilkosságért később az egész hun népnek meg kellett bűnhődnie azzal, hogy elvesztették nagyhatalmi pozíciójukat és egyik napról a másikra széthullott a birodalmuk. 

Attila külföldi követeket fogad ( XIX. századi romantikus festmény). Fotó: Wikimedia Commons

Bár a testvérgyilkosság a legnagyobb valószínűség szerint történelmileg is helytálló és igaz lehet, de ennek módja már Arany János költői fantáziájának a terméke.

Buda halála (részlet)

Hullatja levelét az idő vén fája,
Terítve hatalmas rétegben alája;
Én ez avart jártam; tűnődve megálltam:
Egy régi levélen ezt írva találtam.

Már Keveházába Bendeguz megtére,
Rof is oda szállott, jó Buda testvére;
Most Buda országol (mert ő vala közbül)
Atyja örökségén három fia közzül.

Attila a hunok fejedelmeként több győzelmet aratott  a Keletrómai Birodalom felett, adófizetésre és vazallusi alávetettségre kényszerítve a bizánci császárt. Attila később a korábbi szövetségese, a Nyugatrómai Birodalom ellen fordult.

Flavius Aetius és és III. Valentinianus  nyugatrómai császár (középen balra) portréja Stilicho V. századi márványszarkofágján. Fotó: Wikimedia Commons

 A római légiók és segédcsapataik Flavius Aetius parancsnoksága alatt csak a 451-ben, a Catalaunumnál lezajlott véres csatában tudták megállítani Attilát, 

aki a rákövetkező években betört Itáliába, de Rómát megkímélte. Miután seregeivel visszavonult a mai Magyarország területén, feltehetően a Tiszántúlon vagy a Duna–Tisza-közén lévő fejedelmi törzsszállására, 453 tavaszán váratlanul meghalt. Halálát a birodalma sem élte túl.

Ő volt Attila legkedvesebb fia

Attilának több gyermeke született. Első felesége Réka királyné volt, Kézai Simon krónikája szerint „igen nemes nemzetségből való asszony vala”. A magyar néphagyomány számára is kedves alak, emlékét őrzi az erdélyi Réka-tó Torockó közelében. Az biztos, hogy Attilának és Rékának több gyermeke született, összesen hat fiuk volt: Ellák, Dengizik, Emnedzur, Uzindur, Gheism és Ernák – olvashatjuk az 1914-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai című kötetben.  

Attila volt a késő antik világ egyik legnagyobb hatalmú történelmi személyisége.  Fotó: Civilization Wikia

Legidősebb fiáról, Ellákról annyit tudunk, hogy a fejedelmi lakomák alkalmával nem ülhetett közvetlenül az apja mellé, hanem csak a kerevet szélére és Attila iránti tiszteletből a szemét a földre kellett sütnie. Attila legkedvesebb gyermeke Ernak volt. Amikor a hun fejedelem őrá nézett, akkor arcvonásai ellágyultak, és a lakomákon többször is gyengéden megsimogatta a fia arcát. 

A végzetes döntés, ami a hunok birodalmának pusztulását okozta

Könnyen lehetséges, hogy amikor Réka halála után Attila feleségül vette Ildikót (Kimhildát), a germán leányt, ő lett a fejedelem végzete. Az Attila halálával kapcsolatos egyik és a valóságalapját tekintve nem bizonyítható legenda szerint ugyanis az újdonsült asszony még a nászéjszakán megmérgezte a hunok nagyfejedelmét. Más verzió szerint az esküvői mulatságon Attilának hirtelen eleredt az orra vére, amitől megfulladt.

Attila halála Delacroix festményén. Fotó: Wikimedia Commons

Tényszerűen nem tudjuk, hogy mi okozta a hun nagyfejedelem halálát.

 A történészek többségi álláspontja szerint a meseszerű legendák világába tartozik viszont, hogy Attilát hármas fémkoporsóban (egy arany-, egy ezüst- és egy bronzkoporsóban) a Tisza egyik erre az alkalomra elterelt mellékágába temették volna.  E  több mint regényes temetkezési leírás Jordanes VI. századi gót püspök és történetíró krónikájából ismert ami minden bizonnyal csupán a derék püspök élénk fantáziájának a szüleménye. A régészeti bizonyítékok szerint ugyanis a hun előkelők a szkítákhoz hasonlóan halomsírokban, kurgánokban temetkeztek.  

Attila halála után széthullott a félelmetes Hun Birodalom. Fotó: Wikimedia Commons

Ám ami ezzel szemben tény és való, hogy mind a mai napig nem sikerült még megtalálni Attila fejedelmi sírját. 

Attila halála után versengés tört ki a fiai között és Elláknak fel kellett osztania a birodalmat közöttük. Attila korábbi szövetségesei azonban ellenük támadtak – köztük a gepidák és az osztrogótok is –, akik legyőzték a hunokat, és visszaszorították őket a Dnyeper környéki területekre. A csatában elesett Ellák is – így lett vége a rettegett Hun Birodalomnak.