Testvérgyilkos volt-e Attila, a hun fejedelem?

Attila hun fejedelmet a késő antik és a kora középkori krónikások az Isten ostorának nevezték, akinek birodalma a Rajnától az Uralig terjedt. Attila Kr. u. 434 és 453 között uralkodott a késő antik kor legjelentősebb történelmi személyiségeként. Attila teljesen lenyűgözte Priszkosz rétor görög történetírót, aki II. Theodosius kelet-római császár követeként 448 és 449 körül csaknem egy évet vendégeskedett a hun fejedelem udvarában, és részletesen leírta az itt szerzett pozitív tapasztalatait. Noha Attila politikai életműve jól ismert, de a családjáról viszonylag keveset tudunk.

Attilát a kortársai "Isten ostoraként" emlegették Fotó: Allociné

A hunok eredetileg Belső-Ázsiában élő lovas nomádok voltak, akik a kínai nagy fal miatt nem tudtak betörni a császárság területére, és ezért indultak el nyugat felé. A IV. század végén már Kelet-Európában jártak és sorra legyőzték, illetve meghódoltatták az itt élő germán és egyéb más törzseket. 

A hunok Belső-Ázsiából törtek nyugat felé. Fotó: History Info

Az V. század elején a Duna–Tisza-közétől az Uralig kiépülő hun birodalom komoly fenyegetést jelentett az akkorra már kettéhasadt római impérium, a Nyugatrómai Birodalom és Bizánc számára is. Amit biztosan tudunk – elsősorban a kortárs szemtanú, Priszkosz rétor feljegyzéseinek köszönhetően –, hogy Attila az V. század elején, 410 körül született Mundzsuk fiaként, de a megszületésekor még a nagybátyja, Ruga fejedelem uralkodott – írta az Origo 2019-ben. Ruga nagyfejedelem volt az, aki a hun törzsek egyesítése után a Kárpát-medencébe tette át a Hun Birodalom központját – írta Bóna István Hunok és nagykirályaik című könyvében. A legenda szerint Attilánál már gyermekkorában is megmutatkozott a kiválasztottság jele azáltal, hogy ő kapta meg „Isten kardját”. 

Erőszakos halált halt-e Buda?

Attila két fiútestvérének ismert biztosan a neve: Budáé (Bleda) és Rofé. Utóbbiról Arany Jánosnál is olvashatunk, de Rof nevét őrzi mind a mai napig a varázslatos szépségű Tiszaroff község is. A testvérek példás nevelést kaptak; latinul és gótul tanultak, de a harcművészetben, íjászatban és fegyverfogatásban is jeleskedtek. Attila, aki a fiatalkorát fejedelmi túszként Honorius nyugat-római császár ravennai udvarában töltötte, ennek köszönhetően alaposan kiismerte magát a római jogban, a diplomáciában és a politikai gondolkodásukban is. 

Attila a fiatal éveit Honorius nyugat-római császár udvarában töltötte. Fotó: Wikimedia Commons

Ruga fejedelem 433-ban egy villámcsapás következtében váratlanul meghalt. Ruga halála után Attila és Buda a hun szokások szerint megosztva örökölték meg a fejedelmi hatalmat. Tizenegy évig közösen uralkodtak  és sikeresen harcoltak a Bizánci Birodalom ellen, de 444 körül Buda neve hirtelen eltűnt a krónikákból. Halálának pontos oka nem ismert, de egyáltalán nem zárhatjuk ki a testvérgyilkosságot sem.

Buda halálának rejtélye Arany Jánost is megihlette

A magyar irodalomban Arany János örökítette meg „hun rege” formájában, hogy mi is történt, pontosabban történhetett Budával. Bár a nagy magyar költő munkája, a Buda halála Priszkosz rétor forrásain alapul, ám ennek ellenére fiktív, kitalált történet. 

Buda és Attila. Fotó: Wikimedia Commons

Eszerint Buda, az idősebb fiú volt a király, aki hadvezéri hatalmát az öccsére, Attilára ruházta át. 

A testvérek között nemcsak az idegenek, hanem a feleségeik is viszályt szítottak. 

Mindez odáig fajult, hogy a két testvér párbajba keveredett és Attila leszúrta Budát. Arany János nagyszabású hun trilógiát készült írni, de ebből sajnos csak ez a rész készült el. Művének az lett volna a fő gondolata, hogy a testvérgyilkosságért később az egész hun népnek meg kellett bűnhődnie azzal, hogy elvesztették nagyhatalmi pozíciójukat és egyik napról a másikra széthullott a birodalmuk. 

Attila külföldi követeket fogad ( XIX. századi romantikus festmény). Fotó: Wikimedia Commons

Bár a testvérgyilkosság a legnagyobb valószínűség szerint történelmileg is helytálló és igaz lehet, de ennek módja már Arany János költői fantáziájának a terméke.

Buda halála (részlet)

Hullatja levelét az idő vén fája,
Terítve hatalmas rétegben alája;
Én ez avart jártam; tűnődve megálltam:
Egy régi levélen ezt írva találtam.

Már Keveházába Bendeguz megtére,
Rof is oda szállott, jó Buda testvére;
Most Buda országol (mert ő vala közbül)
Atyja örökségén három fia közzül.

Attila a hunok fejedelmeként több győzelmet aratott  a Keletrómai Birodalom felett, adófizetésre és vazallusi alávetettségre kényszerítve a bizánci császárt. Attila később a korábbi szövetségese, a Nyugatrómai Birodalom ellen fordult.

Flavius Aetius és és III. Valentinianus  nyugatrómai császár (középen balra) portréja Stilicho V. századi márványszarkofágján. Fotó: Wikimedia Commons

 A római légiók és segédcsapataik Flavius Aetius parancsnoksága alatt csak a 451-ben, a Catalaunumnál lezajlott véres csatában tudták megállítani Attilát, 

aki a rákövetkező években betört Itáliába, de Rómát megkímélte. Miután seregeivel visszavonult a mai Magyarország területén, feltehetően a Tiszántúlon vagy a Duna–Tisza-közén lévő fejedelmi törzsszállására, 453 tavaszán váratlanul meghalt. Halálát a birodalma sem élte túl.

Ő volt Attila legkedvesebb fia

Attilának több gyermeke született. Első felesége Réka királyné volt, Kézai Simon krónikája szerint „igen nemes nemzetségből való asszony vala”. A magyar néphagyomány számára is kedves alak, emlékét őrzi az erdélyi Réka-tó Torockó közelében. Az biztos, hogy Attilának és Rékának több gyermeke született, összesen hat fiuk volt: Ellák, Dengizik, Emnedzur, Uzindur, Gheism és Ernák – olvashatjuk az 1914-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai című kötetben.  

Attila volt a késő antik világ egyik legnagyobb hatalmú történelmi személyisége.  Fotó: Civilization Wikia

Legidősebb fiáról, Ellákról annyit tudunk, hogy a fejedelmi lakomák alkalmával nem ülhetett közvetlenül az apja mellé, hanem csak a kerevet szélére és Attila iránti tiszteletből a szemét a földre kellett sütnie. Attila legkedvesebb gyermeke Ernak volt. Amikor a hun fejedelem őrá nézett, akkor arcvonásai ellágyultak, és a lakomákon többször is gyengéden megsimogatta a fia arcát. 

A végzetes döntés, ami a hunok birodalmának pusztulását okozta

Könnyen lehetséges, hogy amikor Réka halála után Attila feleségül vette Ildikót (Kimhildát), a germán leányt, ő lett a fejedelem végzete. Az Attila halálával kapcsolatos egyik és a valóságalapját tekintve nem bizonyítható legenda szerint ugyanis az újdonsült asszony még a nászéjszakán megmérgezte a hunok nagyfejedelmét. Más verzió szerint az esküvői mulatságon Attilának hirtelen eleredt az orra vére, amitől megfulladt.

Attila halála Delacroix festményén. Fotó: Wikimedia Commons

Tényszerűen nem tudjuk, hogy mi okozta a hun nagyfejedelem halálát.

 A történészek többségi álláspontja szerint a meseszerű legendák világába tartozik viszont, hogy Attilát hármas fémkoporsóban (egy arany-, egy ezüst- és egy bronzkoporsóban) a Tisza egyik erre az alkalomra elterelt mellékágába temették volna.  E  több mint regényes temetkezési leírás Jordanes VI. századi gót püspök és történetíró krónikájából ismert ami minden bizonnyal csupán a derék püspök élénk fantáziájának a szüleménye. A régészeti bizonyítékok szerint ugyanis a hun előkelők a szkítákhoz hasonlóan halomsírokban, kurgánokban temetkeztek.  

Attila halála után széthullott a félelmetes Hun Birodalom. Fotó: Wikimedia Commons

Ám ami ezzel szemben tény és való, hogy mind a mai napig nem sikerült még megtalálni Attila fejedelmi sírját. 

Attila halála után versengés tört ki a fiai között és Elláknak fel kellett osztania a birodalmat közöttük. Attila korábbi szövetségesei azonban ellenük támadtak – köztük a gepidák és az osztrogótok is –, akik legyőzték a hunokat, és visszaszorították őket a Dnyeper környéki területekre. A csatában elesett Ellák is – így lett vége a rettegett Hun Birodalomnak.