E-mail botránytól lehet hangos a klímacsúcs

Rányomhatja bélyegét a Koppenhágában megrendezendő klímacsúcsra a Nagy-Britanniában a napokban kirobbant e-mail vita, amelyet egyesek csak Climategate-nek neveznek. A Kelet-angliai Egyetem klímakutató központjában dolgozó egyes tudósok kiszivárgott levelezéséből ugyanis az derül ki, hogy több szakértő is megkérdőjelezi a tudományos világban általánosan elfogadott tézist, mely szerint a globális felmelegedés nagyrészt az emberi tevékenység következménye. Klímaszkeptikusok azzal vádolják Phil Jonest, a szóban forgó klímakutató központ igazgatóját – aki az ügyben indított vizsgálat idejére átmenetileg lemondott posztjáról –, hogy manipulálta a rendelkezésére álló adatokat hipotézisei alátámasztása céljából. Maga Jones úgy védekezett, hogy a levelezés vitás részeit kiszakították a szövegkörnyezetükből. Ám ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy a brit ügyből nemzetközi vita kerekedett, amely a szaúdi klímaügyi főtárgyaló szavai szerint nagy hatással lesz a december 6-án kezdődő koppenhágai klímacsúcsra.
Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke szerint vizsgálatot kell indítani az ügyben, hiszen – mint a BBC rádiónak nyilatkozta – a brit klímakutató központ munkatársainak véleményét komolyan kell venni. Az IPCC – amelyet munkájáért 2007-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki – jelentése szerint több mint 90 százalékos valószínűséggel kijelenthető, hogy az emberiség nagyban felelős a modern kori klímaváltozásért.
Az Egyesült Államokban a republikánusok ugyanakkor meghallgatásokat követelnek az ügyben, jelentette a távirati iroda. James Sensenbrenner republikánus kongresszusi képviselő szerint a kiszivárgott e-mailek megmutatták, hogy a klímatudomány egységes álláspontjára vonatkozó szakértői állítások felülvizsgálatra szorulnak. A képviselőház klímaváltozással foglalkozó bizottsága által eddig meghallgatott tudósok egybehangzóan azt állították: az e-mailek nem változtatnak azon a tényen, hogy a Föld légköre melegszik.
A Climategate-ügy feltehetőleg nem segíti azokat az erőfeszítéseket, amelyek a koppenhágai csúcs alatt egy új nemzetközi klímaszerződés elkészítését szolgálják. Az új szerződés az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó kiotói egyezményt váltaná fel, amely 2012-ben lejár, ám az előrejelzések szerint kevés az esély arra, hogy az új szerződés tartalmát kidolgozzák a csúcson részt vevő államok. Mint az ENSZ illetékes főmegbízottja, Yvo de Boer fogalmazott, az új szerződés várhatóan csak jövő júniusra készül el, a koppenhágai tanácskozáson pedig a legjobb esetben politikai megállapodás születik, amelyben az országok elkötelezik magukat a káros gázok kibocsátásának csökkentése mellett.
Szerdáig összesen 98 állam- és kormányfő jelezte, hogy részt vesz a klímavédelmi konferencián, noha a dán miniszterelnök novemberben 191 kollégájának küldött meghívót. Az állam- és kormányfők december 6–8-ra érkeznek a dán fővárosba, az egyedüli kivétel Barack Obama amerikai elnök, aki december 9-én szólal fel a klímaértekezletén. Obama Koppenhágából Stockholmba utazik, ahol 10-én átveszi a Nobel-békedíjat.