Félrevezette-e Blair a briteket?

Közvetlenül George W. Bush 2001-es hatalomra kerülése előtt is szó volt már arról amerikai kormányzati körökben, hogy az Egyesült Államoknak el kell távolítania Szaddám Huszein iraki elnököt a hatalomból – többek között erről számoltak be egykori magas rangú brit hírszerzői, külügy- és védelmi minisztériumi illetékesek az iraki háborúban való brit részvételt vizsgáló Chilcot-bizottság előtt tegnap Londonban. A Sir John Chilcot vezette vizsgálóbizottság ezzel megkezdte közmeghallgatásait a háborúval kapcsolatban, az elkövetkezendő hónapokban további volt és jelenlegi kormányzati, hírszerzői és katonai tisztviselőket hallgat meg – köztük Tony Blair egykori és Gordon Brown jelenlegi miniszterelnököt –, majd várhatóan jövő év végén teszi közzé jelentését.
A bizottság munkáját nagy társadalmi és médiaérdeklődés kíséri, hiszen a háborúban 179 brit katona vesztette életét, a brit állampolgárok jelentős hányada szerint pedig Nagy-Britannia Tony Blair hazugságai alapján küldött katonákat Irakba 2003-ban. A kormányfő ugyanis – az amerikaiakkal egyetemben – azt hangoztatta, az iraki rezsimnek tömegpusztító fegyverei vannak – később kiderült, mégsem –, ezért indokolt a közel-keleti ország megszállása. A Daily Telegraphban megjelent minapi tényfeltáró cikk arra is rávilágít, hogy Blair félrevezette a londoni parlamentet, amikor tagadta, hogy Nagy-Britannia háborúra készül Irak ellen.
A Chilcot-bizottság tegnapi meghallgatásán kiderült, hogy Washington jóval a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek előtt foglalatoskodott Szaddám elűzésével, noha a Bush-kormány igyekezett összemosni az iraki megszállást a terror elleni háborúval. Sir Peter Ricketts, aki 2001 elején a brit MI5-öt és az MI6-ot is felügyelő Egyesített Hírszerzői Bizottság vezetője volt, elmondta, 2001-ben az volt a benyomás, hogy Irak veszélyt jelent, de London Washingtonhoz hasonlóan nem kívánt állást foglalni Szaddám Huszein eltávolításáról.
Sir John Chilcot elmondta, bizottsága alaposan és pártatlanul jár el, és azokkal szemben kritikát fogalmaz meg, akik kiérdemlik. Több jogász és egykori bíró is kritikával illette a bizottságot, egyrészt azért, mert a Downing Street nevezte ki annak tagjait, másrészt, amiért soraiban nem foglal helyet jogi szakértő, így nehéz lesz megállapítani, hogy jogilag indokolt volt-e Nagy-Britannia részéről a háborúba való belépés.

Mintavétel rassz alapján. A brit rendőrség minden különösebb gyanú nélkül, rutinszerűen tartóztatja le az országban élő színes bőrű férfiakat, hogy DNS- mintákat vegyenek tőlük, amit feltöltenek az országos bűnügyi adatbankba – derült ki tegnap egy brit kormányzati tanulmányból. A brit baloldali The Guardian napilap által megszellőztetett tanulmány szerint ez idáig a hatóságok a 18 és 35 év közötti fekete férfiak 75 százalékától vettek mintát. (B. R.)