Nukleáris riasztórendszer

Az atomkísérleteket ellenőrző globális riasztórendszer kifejlesztésén dolgozik az a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet, amelynek a magyar Tóth Tibor a vezetője. Lapunknak elmondta, hogy hamarosan életbe léphet a kísérleteket tiltó szerződés, hiszen Barack Obama amerikai ratifikációt ígért, amellyel az utolsó atomhatalom, Kína ratifikációja előtt is megnyílik az út.

Mint az egyetlen nukleáris hatalom, amely bevetette az atomfegyvert, az Egyesült Államoknak erkölcsi felelőssége, hogy a tettek mezejére lépjen – mondta áprilisban Prágában Barack Obama, amellyel az amerikai külpolitika új korszakát harangozta be. Az amerikai elnök már korábban is felhívta a figyelmet: elnöksége alatt törekedni fog arra, hogy az Egyesült Államok folytassa a nukleáris leszerelést, és ratifikálja az atomkísérletek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést. 1999-ben a szenátus elutasította az amerikai nemzetbiztonságot kényesen érintő ratifikációt, ám 2010 nyarán vagy 2011 elején újra szavazhatnak a kérdésben.
Az átfogó atomcsendszerződést eddig 182 állam írta alá, közülük 151 ratifikálta. A hatálybalépéshez azonban annak a 44 országnak szükséges a ratifikációja, amely tagja a genfi leszerelési értekezletnek. Az atomhatalmak közül Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország már ratifikálta a szerződést, az Egyesült Államok és Kína azonban nem. Ratifikálnia kell továbbá Izraelnek, Iránnak, Egyiptomnak és Indonéziának, illetve Észak-Koreának, Indiának és Pakisztánnak, amelyek még alá sem írták a dokumentumot.
Észak-Korea nemrég még nukleáris robbantást hajtott végre, 2003-ban pedig kilépett az atomsorompó-szerződésből, s Iránhoz hasonlóan nem működik együtt az ENSZ-szel. Izrael ugyanakkor nem ismeri el – bár nem is tagadja –, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkezik. Az indiai kormány pedig nemrég kijelentette, nem ír alá olyan nukleáris egyezményeket, amelyek arról szólnak, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak mondják meg, kinek lehet atomfegyvere.
Az atomcsendszerződésben foglalt rendelkezések végrehajtásának előkészítésére 1996-ban létrejött az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetének előkészítő bizottsága. Ennek vezetője Tóth Tibor, aki elmondta: a szerződés hatálybalépésének támogatottsága erősödik, s nagyon fontos lesz Washington ratifikációja, amely megnyithatja az utat egy sor további ország, elsősorban Kína ratifikációja előtt. Tóth Tibor közölte, a szerződés tiltja az atomfegyver-kísérleteket minden közegben, mindenki számára, örök időkre. A szerződésben vállaltak betartatására „egy globális riasztórendszert hoztunk létre (337 megfigyelő állomást öszszefogó nemzetközi megfigyelő rendszert), amelynek lényege, hogy gyanús zajokra figyel fel a föld felszíne alatt, felett, a víz alatt és a légkörben.” A riasztórendszer szeizmológiai, hidroakusztikai és infrahangmérő technológiákkal működik. A rendszer a 2009. május 25-i észak-koreai nukleáris robbantást is azonosította, de polgári célokra is hasznosítható: szőkőár-előrejelzésre, a vulkánkitörések észlelésére, vagy a tengerhőmérséklet változásának mérésére.