A konferencián részt vevő országok képviselői – köztük az állam- és kormányfők – minden igyekezetük ellenére lapzártánkig semmiben sem tudtak megállapodni. Bár az ENSZ cáfolta, korábbi hírértesülések szerint a világszervezet maradásra ösztönözte a dán fővárosban összegyűlt világvezetőket, köztük Barack Obamát, aki a csúcs zárónapjára érkezett Koppenhágába. Az amerikai elnök a délelőtti tárgyalások eredménytelensége láttán újabb szűk körű megbeszélésre vonult vissza többek között Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Japán, illetve a fejlődő országok közül Kína és Oroszország, valamint Etiópia, Banglades és Kolumbia kormány-, illetve államfőivel. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a találkozón nem vett részt, a tárgyalódelegáció egy tagja képviselte őt.
Tegnap sem az Egyesült Államok, sem Kína, sem az Európai Unió nem tett újabb felajánlásokat, az unió még azt sem, hogy húsz helyett harminc százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását 2020-ig, noha korábban erről is szó volt.
*
Az Európai Unió tagállamai külön megbeszélést is tartottak, öt ország a legfelső, állam-, illetve kormányfői szinten képviseltette magát. „A helyzet igen nehéz, de semmiképpen nem akarunk egy gyenge, se hideg, se meleg megállapodással zárni a konferenciát” – mondta Nicolas Sarkozy francia elnök újságíróknak.
A konferenciát záró dokumentum legutóbbi, délután kiszivárgott tervezete szerint a dokumentum a Koppenhágai egyezmény (Coppenhagen accord) címet viselné, és nem szerepel benne a szerződés kifejezés, ami jelzi, hogy a delegációk nem jogi, hanem politikai jellegű megállapodásra törekednek.
A tervezet a korábban tárgyalt javaslattól eltérően már nem tartalmazza a 2010-es céldátumot a klímavédelmi harcot összehangoló új nemzetközi szerződés kidolgozására. A korábban, tegnapra virradóra készült megállapodástervezet csak annyit rögzített, hogy a globális felmelegedés mértékét két Celsius-fokon belül kell tartani, és a fejlődő országok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit a gazdag országok legalább évi százmilliárd dollárral támogatják majd hosszú távon, adta hírül az MTI. Az eddig eredménytelen tárgyalások a legnagyobb vitát a fejlődő országok hosszú távú klímavédelmi támogatása váltotta ki.
Elemzők szerint az egymással vitában álló és folyamatosan egymást győzködő Egyesült Államok és Kína megegyezése kulcsfontosságú volna a megállapodáshoz. Az Egyesült Államok csak akkor hajlandó hozzájárulni a tervezett évi százmilliárd dolláros alaphoz, ha Kína biztosítja éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát, külső ellenőrizhetőségét. A kínai miniszterelnök ugyanakkor tegnapi beszédében azt mondta, Kína hajlandó növelni programja átláthatóságát, és feltétel nélkül teljesíti gázkibocsátási vállalásait. „Tettekkel támasztjuk alá szavainkat” – mondta Ven Csia-pao (Wen Jiabao).
Beszédében Barack Obama ugyanakkor arra figyelmeztette a tárgyalókat, hogy kifut az idő, ezért mielőbb megállapodásra kell jutni. Az amerikai elnök egyben kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a világ országai egy mindenkit érintő ügyben közösen tudnak fellépni. Szerinte a klímaváltozás elfogadhatatlan kockázatokat jelent a nemzetközi biztonságra, a világgazdaságra és a bolygóra nézve. Evo Morales, Bolívia elnöke Obama szavaira reagálva kifejtette: „Obama elnök azt mondta, ideje a tettek mezejére lépni. Ha tényleg cselekednünk kell, arra kérném önt, írja alá a kiotói jegyzőkönyvet”. Mint ismeretes, a 2012-ben lejáró jegyzőkönyvet Washington ez idáig nem ratifikálta.
