Átlépne a múltján Demszky Gábor

Húszéves tapasztalatait hasznosítaná a jövő októberi távozása után Demszky Gábor. Az SZDSZ-es főpolgármester nem zárja ki, hogy akár uniós politikával foglalkozna a jövőben, de mindenképpen megírná a rendszerváltozás előtti és utáni múltját. Mind többen tartják tisztázatlannak a politikus Kádár-rendszerben játszott szerepét, és vonják kétségbe Budapest élén elért eredményeit. Utóbbit szerinte a világban sok helyen elismerik, lapunk összeállítása viszont a fővárosi tapasztalatok alapján mást mutat.

Életem második nagy korszakváltása következik – nyilatkozta lapunknak Demszky Gábor, a posztjáról 2010 októberében, az önkormányzati választást követően távozó főpolgármester. Elmondta: 1990 előtt húsz évig egyfajta ellenkultúrát képviselve, a kommunista államhatalom megfigyeltjeként élt, minden lépését aktákba írták. Szerinte a következő húsz évet a demokratikus állam egyik hatalmon lévő politikusaként töltötte és tölti ma is, amikor a média követi minden lépését és elemzi minden mondatát. – Ha úgy tetszik, a magánéletem csak most kezdődik. Történt velem annyi minden, hogy megírjam ennek a kétszer húsz évnek a történetét, de persze dolgozni is fogok majd. Ma is sokat hívnak külföldre, legutóbb például európai polgármester kollégáim engem kértek fel, hogy az unió költségvetéséről a városok nevében tárgyaljak az Európai Bizottság biztosaival és döntés-előkészítőivel. Rajtam kívül csak London előző polgármestere töltött ennyi időt egy világváros élén, de ő is megszakítással. Ez a tapasztalat érték, amit valamilyen formában hasznosítani fogok. Tudom, hogy a Magyar Nemzet olvasói ma másképp gondolják, de a világban sok helyen elismerik Budapest húszéves fejlődését és eredményeit – emelte ki kérdésünkre Demszky Gábor.
Ha azonban a „világ” után visszatérünk például a Nagykörútra, mint egyfajta pesti eredménymérőre, a jelenlegi főpolgármesterétől egészen más eredményt kapunk: az elmúlt két évtizedben tucatszámra épített plázák gyakorlatilag felszámolták az ottani évszázados kiskereskedelmet. A körúti síneken sárgálló Combino villamos beszerzését és üzembe állítását a mai napig feltáratlan korrupciógyanúval hozzák párhuzamba. A városházi politika állatorvosi lovaként emlegetik a Margit híd csaknem egy évtizede húzódó, megduplázódott költségű felújítását is. A másfél évtizede havonként más összeggel és határidővel készülő négyes metró ügyét a főpolgármester egészen az elmúlt évekig „forgatta” az ellenzék, a Fidesz és különösen Orbán Viktor ellen, azonban ma már kevesen hihetik valósnak, hogy a polgári kormány miatt háromszorozódott meg az építkezés költségvetése. Csaknem nyolc évvel az MSZP–SZDSZ-es kormányzati hatalomátvétel után az sem magyarázható, hogy miért nem tudjuk ma sem, mikor utazhatunk ténylegesen ezen a metrón, menynyibe fog kerülni az üzemeltetés, a tömegközlekedési káoszt mennyire oldja meg a szakemberek egy része szerint is vitatható nyomvonalon tervezett föld alatti hálózat. A legfőbb kérdésre sem Demszky Gábor, sem az 1994 óta a balliberális pártok többségével hatalmukat fenntartó kormányok képviselői nem adtak még választ: a jelenlegi félezermilliárd forintot is meghaladó pénzköltés helyett miért nem épülhetett meg ez a metró csaknem „ingyen”, az egykori orosz államadósság fejében.
Azzal a parkolási rendszerrel sem különb a helyzet, amelynek fővárosi rendeletét nemrég semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Ezen a területen számos tetten ért vesztegetés ügyében nyomoz a rendőrség, de a Demszky-féle „világváros” legsikertelenebb ágazata címéért jó eséllyel indulhat a mára ugyancsak kriminalizált BKV. A százszázalékos fővárosi tulajdonban a csőd szélén és újabb sztrájk előtt álló közlekedési cégnél a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya elsősorban hűtlen kezelés megalapozott gyanújával jelenleg 144 szerződést és 70 céget vizsgál a sok milliárd forintos összértékű tanácsadói szerződések miatt, 800 személyt pedig vizsgálnak a szintén milliárdos végösszegű végkielégítések ügyében, ezekben az esetekben csalás bűncselekménye a legfőbb gyanú. A városüzemeltetésért Budapesten az elmúlt 15 évben az MSZP főpolgármester-helyettesei voltak a felelősek, ugyanakkor az önkormányzati törvény alapján a fővárosban az SZDSZ-es főpolgármester a „főnök”. A hatóságok szerint a nyomozás elérheti a városházi döntéshozókat is, ezért korántsem egyértelmű, hogy Demszky Gábor könnyedén „átléphet” tizenkilenc éve viselt felelősségén.
Ami a főpolgármester szerepét illeti, egyre több politológus szerint máig nem tisztázott a rendszerváltozás előtti úgynevezett demokratikus ellenzék viszonya a Kádár-rendszerhez. Demszky demokráciafelfogásáról sokat elárulhat, hogy a mostani ciklus elején négyszemközt közölte a 2006-ban tőle alig egyszázalékos szavazataránynyal lemaradó Tarlós Istvánnal, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével: „neked itt semmi hatalmad nem lesz.” Később, egy közgyűlési vitában így fordult ellenfeléhez: „ön itt most nem szólhat.”