Betiltanák a burkát Franciaországban

Franciaországban a mozlim nők arcát és testét takaró öltözet, a burka viseletének részleges betiltását javasolja jelentésében egy parlamenti bizottság. A bizottság tagjai arra hivatkoznak, hogy a burka a nők elnyomását jelképezi, viselete nem egyezik meg a köztársaság értékrendjével.

Társadalmi vita Európában. Nyugat-Európa számos államában váltott ki heves társadalmi vitát a mozlim nők öltözéke, a teljes testet takaró burka, illetve az arcot fedő nikáb viselete. Nagy-Britanniában nem tiltják a mozlim ruhadarabok viseletét, de egy 2007-es irányelv alapján minden egyes iskola maga döntheti el, milyen öltözködési formákat tolerál. Ed Balls iskolaügyi államtitkár úgy vélte, a briteknek nem szokása megmondani, ki mit viselhet az utcán. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Egyesült Királyság Függetlenség Pártja ugyanakkor betiltaná a burkát és a nikábot, mondván, a testet és arcot takaró lepel megosztja a briteket, elnyomja a nőket és biztonsági veszélyt jelentenek. Hollandiában 2006-ban a kormány megfontolta az arc eltakarása tilalmának bevezetését közterületeken, mondván, zavarja a közrendet és a biztonságot. A tervet végül elvetették, miután emberi jogi csoportok alkotmányellenességről és az emberi jogok megsértéséről beszéltek. A 16 milliós Hollandiában – ahol öt százalék a mozlimok aránya – a kormány most olyan törvénytervezeten dolgozik, amely csak az iskolákban és a közintézményekben tiltaná az arc elfedését. Dániában a kormány 2008-ban bejelentette, a bíróknak a tárgyalótermekben tilos a fejkendő, illetve vallási vagy politikai jelképek viselése. A Dán Néppárt szeretné kiterjeszteni a tilalmat a tanárokra és a kórházak személyzetére. Németországban a szövetségi államok külön rendelkezhetnek ilyen ügyekben; négy állam megtiltotta a tanároknak, hogy fejkendőt viseljenek. Belgiumban számos körzetben bevezették a burka viseletének tilalmát közterületeken. Ismeretes, Svájcban nemrég népszavazáson döntöttek úgy az állampolgárok, hogy nem engedélyezik új minaretek építését az országban. (MN)

Kórházakban, iskolákban, közintézményekben és tömegközlekedési járműveken lenne tilos a burka viselete, az utcán azonban nem – olvasható a parlamenti bizottság jelentésében, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. Kétszáz szakértő meghallgatása után a többpárti bizottság továbbá azt javasolta, hogy aki ellenszegül a tilalomnak, annak az adott közintézményben meg kellene tagadni az intézmény szolgáltatásait, például az állami támogatás kifizetését. A képviselők a tartózkodási engedély és a menekültstátus megadását is szigorítanák, „radikális vallásgyakorlat” esetén mindkettő megtagadható lenne a kérelmezőktől. A bizottság azt javasolja a parlamentnek, hogy határozatban jelentse ki: egész Franciaország nemet mond a köztársaság értékeivel szemben álló, teljes testet takaró lepelre, és annak betiltását kezdeményezi a köztársaság területén.
A bizottság elnöke, André Gerin kommunista képviselő – aki korábban sétáló börtönnek nevezte a burkát – úgy vélte, a testet takaró lepel a fundamentalizmus egyik azon része, amely szabad szemmel is látható. Bernard Accoyer házelnök a jelentést bemutatva a parlamentben közölte, a lepel sokakban inkább negatív érzelmeket vált ki, azt „a nők elnyomása, a szélsőséges fundamentalizmus jelképének” tekintik. Mint fogalmazott, ez a sokakat megosztó ruhadarab a férfiak és nők egyenjogúságának tagadása, az egymás mellett élés elutasítása, amellyel a köztársasági értékek értelmüket vesztik.
A jelentés elkészítése előtt hónapokon át társadalmi vita zajlott Franciaországban a francia nemzeti identitás kérdésében Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére. Maga az elnök, de a franciák többsége is ellenzi a burka viselését, felmérések szerint a megkérdezettek többsége az öltözék teljes tilalmát támogatná. Míg a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója és az ellenzéki szocialisták is elvben támogatják a parlamenti bizottság javaslatait, a baloldali párt szerint a törvényt nehéz lenne betartatni.
Mintegy nyolcvan személy megzavarta az esti imádságot hétfőn a Párizs közeli Drancy mecsetjében, amelynek imámja a burka betiltása mellett foglalt állást. Az MTI jelentése szerint a betolakodók magukhoz ragadták a mikrofont, és megfenyegették az imámot.