Brüsszelnek elege van az arzénos vízből

Az Európai Unió nem adott újabb haladékot a magyar államnak arra, hogy továbbra is nem megfelelő minőségű, magas arzéntartalmú vizet igyanak az emberek az Alföld egyes részein. Ezért újra felmerült annak lehetősége, hogy itt palackos vagy zacskós vizet kell adni a várandós anyáknak és a kisgyermekeknek. A probléma főleg a délkeleti országrészben, a Körösök vidékén jelent akut veszélyt.

Fidesz: Pénzért és hatalomért kínálta az MSZP a vízvagyont. Felszólította a kormányt a Fidesz, hogy a lehető legrövidebb időn belül adjon magyarázatot arra: miért akarták privatizálni a nemzeti vízvagyont, illetve miért tagadták ennek tényét még akkor is, amikor a munkavállalói érdekképviseletek jóvoltából mindez már 2009-ben nyilvánosságra került és most írásos bizonyítékok is napvilágot láttak. Ezt Bencsik János jelentette be szombati sajtótájékoztatóján, miután az Index közölte: birtokába jutott az a dokumentum, amely bizonyítja, hogy az elmúlt két esztendőben a szocialista kormány a magyar vízbázisok privatizációját készítette elő. – A vízművek és a magyar vízművagyon privatizációja teljesen ellentétes az ország érdekeivel – hangsúlyozta Bencsik, hozzátéve, hogy ez nem más, mint színtiszta lopás, Magyarország megfosztása természeti erőforrásaitól. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a szocialisták pénzért és hatalomért cserébe árulták az ország természetes erőforrásait, vagyis számukra tulajdonképp mindannyiunk árucikké vált. – A nemzeti ügyek kormánya megvédi majd a természetes monopóliumokat, erőforrásokat, köztük a nemzeti vízbázist és a magyar termőföldeket, valamint megakadályozza a vízi közművek privatizációját – szögezte le Bencsik. A képviselő emlékeztetett, egy éve a Fidesz létrehozott három munkacsoportot annak érdekében, hogy a termőföldvagyon, az erdővagyon és a vízvagyon vonatkozásában feltárják és megakadályozzák a privatizációs törekvéseket. Kitért arra is, hogy pártja a fogyasztói érdekeket helyezi majd előtérbe a pénzvilág tisztán profitérdekeltségével szemben. (M. B.)

Az Európai Unió élt a jogával, és újra előírta számunkra, hogy – a kismamákon és a kisgyermekeken túl – mindenkinek biztosítsunk mindenféle szempontból megfelelő minőségű ivóvizet. Amint arról lapunk beszámolt, december végén lejárt az unió által szabott határidő, amikorra is a magyar víz arzéntartalmát 10 mikrogramm/liter alá kellett volna szorítani. Ismert, hogy amikor beléptünk a szervezetbe, egyszer már elfogadtuk, bár a jelek szerint mindmáig nem teljesítettük az unió miénknél szigorúbb előírásait az ivóvízre.
Hiába kérte hát a jelenlegi magyar kormány a brüsszeli döntés elnapolását, az nem talált meghallgatásra. Egyébként úgy tudjuk, hogy a kormány újra megpróbál az uniótól haladékot kicsikarni, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) országos vezetése intézkedéscsomagot dolgoz ki a mindenki által átmenetinek tartott, amúgy tarthatatlan állapot ideiglenes rendezésére.
Az Alföld déli részének különben van „érvényes” ivóvízminőség-javító programja, csak évek óta nem történik vele semmi. Ellenzéki politikusok szóvá tették, hogy nincs látszatja annak a 2 milliárd forintnak sem, amelyet állítólag eddig a projektre fordítottak. Települési vezetők pártállástól függetlenül panaszkodnak arra, hogy a tervről csak beszélnek, ám a tettek elmaradnak. Nem véletlen az sem, hogy Békés megye önkormányzatának irányítása Arad felé tájékozódik a témában. A két megye vezetése közös cég alapításáról írt alá szerződést legutóbb, a cél az aradi víz átvezetése. Békés megye településeinek egyébként mintegy kétharmadában magasabb az arzéntartalom, mint az uniós érték, a literenként 10 mikrogramm.

Panasz. Néhány hete a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) élt panasszal a Dél-Dunántúl Régió Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás. Szerintük a települések – félve az önerő miatti terhektől és a vízdíjak emelkedésétől – vonakodnak az ivóvíz minőségét javító pályázatok benyújtásától. Az NFÜ szerint átmeneti vízellátáshoz vezethet a Dél-Dunántúlon, ha a régió érintett önkormányzatai nem pályáznak ilyen programra. Ráadásul az unió emiatt kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen. A program támogatása 90 százalékos, és a hátrányos helyzetű településeknek 5-6 százalékos önerőalap áll a rendelkezésükre. 2013-tól viszont ivóvízre Magyarország a várakozások szerint nem kap uniós forrást. A hatályos kormányrendelet szerint Baranya, Somogy és Tolna megyében összesen 180 településen kifogásolható az ivóvíz minősége. 2001-ben Baranya megyében 29, Somogyban 10, Tolnában 2 településen volt magasabb a víz arzéntartalma a literenkénti 0,01 milligrammnál. Ez a kör azóta bővülhetett. (MTI)