A versenybe került harminc magyar dokumentumfilm java részéről úgy gondolja Szalay Péter, hogy a mezőny erős, és a pénzhiány ugyan sok munkán látszik, de szeretettel, gondosan készült, nézhető filmeket látott, bár a drámák, az ütközőpontok a filmekből sokszor hiányoztak. Akadtak alkotók, akik valószínűleg visszariadtak a konfliktusok bemutatásával járó nehézségektől – vélekedett a tendenciáról Szalay. Mint mondta, a zsűri igyekezett minden filmet „saját magához”, vagyis témájához, annak megformálásához és ahhoz mérni, egy-egy probléma, egy-egy attitűd kit szólíthat meg. A nagy „ziccertémák” mellett, mint a Puskás-film, a Drakula, a Hitvallók és ügynökök történetét feldolgozó doku mellett akadtak kortárs „itt és most” témák is. Kis Anna Házi paradicsom című filmje például olyan szereplőket és élethelyzeteket emel be a magyar dokumentumfilmek világába, akikkel és amelyekkel eddig magyar rendezők nemigen foglalkoztak. Szalay Péternek örömet szerzett az is, hogy személyes hangvételű alkotásokat (Pigniczky Réka: Inkubátor) is láthatott a programban. Akadtak olyan új filmes attitűdök, amelyek talán csak évek múlva érnek be, de jelenlétük figyelemre méltó a magyar filmes mezőnyben. Egészében úgy találta, színes a paletta, különböző életérzéseket, gondolatokat közvetítenek a filmek, szintén nagyon eltérő megközelítésben. Úgy vélekedett, hogy természetesen a zsűri nem vehette, és nem is vette tekintetbe a filmek szociális hátterét, viszont a kerekasztal-beszélgetéseken elhangzottak alapján a rendező úgy látja, van lehetőség arra, hogy a hazai dokumentumfilmes szakma állami támogatása a jövőben igazságosabb, reálisabb legyen. Szalay Péter maga is szervez egy konferenciát a közeljövőben a magyar dokumentumfilmes műhelyek és alkotók számára a Mediawave-en.
Fontos kérdés az is, hogy eljutnak-e ma a dokuk a közönséghez, és mennyire szólítja meg a közönséget egy alkotás. Szalay szerint a kor is magával hozza, hogy az embereknek egyre nagyobb az igényük arra, hogy együtt gondolkozhassanak filmekkel, rendezőkkel. A sajtó szerepe is jelentős lehet abban, hogy sokakhoz eljut-e a magyar dokumentumfilm. Ennek kapcsán kéri is a magyar média képviselőit, hogy más attitűddel, más nézőpontból próbálják meg látni és láttatni a magyar dokumentumfilmeket, mint ahogy eddig tették. A tévécsatornák szerepe különösen fontos, hiszen nem mindegy, hány dokumentumfilmet, milyen műsorsávban, és milyen előzetes híradások, reklámok, interjúk után láthatnak a tévénézők.
Ijesztő számok: több mint húsz alkalommal kaptak éles riasztást a magyar Gripenek a Baltikumban















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!