Bemutatták az EU tízéves tervét

Öt fontos cél, tíz év. Sommásan ezzel a két számmal jellemezhető az unió 2020-ig szóló, ezért húsz-húsz néven emlegetett új stratégiája. A tíz évvel ezelőtti ambiciózus álmokkal leszámoltak, Magyarország azonban egyelőre a szerényebb brüsszeli elvárásoktól is távol áll.

Napolitano olasz államfő már várt Barrosóra, az Európai Bizottság régi-új elnöke így alig harminc percet szánt tegnap Brüsszelben az unió előtt álló tíz év terveinek bemutatására. Mint állította, a munkával alig órákkal a nemzetközi sajtótájékoztató előtt lettek teljesen készen. Itt már szó sem volt a lisszaboni stratégiában lefektetett hurráoptimista célkitűzésekről, az egyszerűen csak Európa 2020 néven futó program a realitások talaján próbál maradni. Olyannyira, mint a bizottsági elnök szavaiból kiolvasható volt, hogy Brüsszelből mind több felelősséget a nemzetállamok felé tolnának el. Ahogyan Barroso fogalmazott, nem lehet mindenkire ugyanazt ráerőltetni. A cél persze az, hogy a tagállamok gazdasági stratégiája illeszkedjen a központi uniós irányokhoz, de, hogy maga a végrehajtás miként zajlik, abban a jelek szerint több önállóságot adnának a huszonheteknek.
Az öt fő célkitűzés közül – aminek mentén a közös gondolkodás folyik ezentúl – elsőként a kutatás-fejlesztést emelték ki Brüsszelben. Azt szeretnék elérni, hogy a tagállamok a mostani 1,9-es átlag helyett nemzeti össztermékük három százalékát fordítsák erre a célra, hiszen az ilyen beruházások mindig megtérülnek. Finnországban például az arány már most 4,5 százalék, Magyarországon viszont jócskán átlag alatti: 0,9 százalék. Nem győzik hangsúlyozni az energiagazdálkodás és klímavédelem fontosságát, ezen a téren a károsanyag-kibocsátás húszszázalékos csökkentését tartják irányadónak. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap az oktatás, Brüsszel reményei szerint tíz év alatt el kellene érni, hogy tíz százalék alá csökkenjen az iskolából idő előtt kimaradók aránya, a felsőfokú végzettséget elérők viszont elérjék a negyven százalékot. Jelentősen javítani kívánják a munkahelyekkel kapcsolatos mutatókat, azt szeretnék, ha a 20–64 éves korosztály 75 százaléka foglalkoztatva lenne. Ma Magyarországon 55 százaléknál tartunk, ez a második legrosszabb arány. (Igaz, a statisztikai hivatal 15–64 éves korosztályt mér). Ezzel szorosan összefügg az ötödik pont, a szegénység elleni küzdelem, a nyomorba süllyedés ma nyolcvanmillió embert fenyeget az unióban. 2020-ra elérnék, hogy kevesebb mint húszmillióan éljenek a szegénységi küszöb alatt. A jelenlegi helyzet szerint Magyarországnak alighanem ezen a téren is akad bőven tennivalója.
Barroso tegnap este Budapestre érkezett, tiszteletére Bajnai Gordon miniszterelnök vacsorát adott. Az Európai Bizottság elnöke holnap megnyitja az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója vezetőségének budapesti kihelyezett ülését, amelyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is felszólal.