Egyre duzzad az Ursula von der Leyen körüli botrány

Újabb súlyos átláthatósági botrány körvonalazódik Brüsszelben.Az Európai Unió Ellenőrző Számvevőszéke szerint a Covid utáni helyreállítási alapból kifizetett százmilliárdok egy részének útja gyakorlatilag követhetetlen. A jelentés szerint a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a végső kedvezményezettek és a tényleges kiadások teljes körű ellenőrzését, ami komoly kockázatot jelenthet az uniós adófizetők pénzére nézve. Ewa Zajaczkowska-Hernik lengyel európai parlamenti képviselő már Ursula von der Leyen egyik legsúlyosabb pénzügyi ügyeként emlegeti a történteket.

Ursula von der Leyen Forrás: AFP

A blog hívta fel rá a figyelmet, hogy a több mint 577 milliárd eurós alapból kifizetett összegek egy részének végső felhasználói és tényleges költségei nehezen vagy egyáltalán nem követhetők nyomon, ami szakértők szerint jelentős kockázatot jelent az uniós adófizetők pénzének biztonsága szempontjából.

A lengyel konzervatív-liberális politikus, Ewa Zajaczkowska-Hernik európai parlamenti képviselő május 9-i X-bejegyzésében „új Von der Leyen-ügynek” minősítette a jelenséget, és arra figyelmeztetett, hogy ez „az Európai Bizottság egyik legnagyobb pénzügyi botránya” lehet. 

Zajaczkowska-Hernik szerint a mainstream lengyel média sem foglalkozik kellőképpen az üggyel, holott az uniós polgárok pénzéről van szó. „577 milliárd euróról beszélünk, és nem tudjuk, hová tűnt a pénz”

– írta a posztban.

Nowa afera von der Leyen❗ Europejski Trybunał Obrachunkowy alarmuje, że nie wiadomo gdzie znikają miliardy z unijnego Funduszu Odbudowy po Covid❗ To może być jeden z największych wałów finansowych Komisji Europejskiej 🚨

👉 Wspólnie nagłośnijmy to, bo mainstreamowe media w… pic.twitter.com/HGfaFt1lpF

— Ewa Zajączkowska-Hernik (@EwaZajaczkowska) May 9, 2026

A Tűzfalcsoport rámutatott, hogy az ECA különjelentése (Special Report 14/2026: „RRF traceability and transparency”) szerint a probléma gyökere az RRF egyedi finanszírozási modelljében rejlik: a költségektől független finanszírozás („financing not linked to costs”) mechanizmusában. Ellentétben a hagyományos uniós támogatásokkal, itt a kifizetések nem a ténylegesen felmerült költségek utólagos elszámolásához kötődnek, hanem előre meghatározott „mérföldkövek” és célok teljesítéséhez. Az uniós tagállamoknak így elegendő csupán ezeket a mutatókat jelenteniük, a teljes kiadási láncot és a végső kedvezményezetteket nem kell részletesen feltárniuk.

Az Ellenőrző Számvevőszék tíz tagállamban (Ausztria, Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Lettország, Málta, Hollandia, Románia és Spanyolország) végzett mintavizsgálata alapján megállapította, hogy ez a rendszer „jelentős hiányosságokat” okoz a nyomon követhetőségben és az átláthatóságban. 

Ivana Maletic, a jelentésért felelős ECA-tag egyenesen úgy fogalmazott: „Az uniós polgároknak joguk van tudni, hogy ki kapja a közpénzeket, és mire fordítják azokat valójában.” Maletic szerint a jelenlegi gyakorlat alááshatja a közpénzekbe vetett bizalmat.

Zajaczkowska-Hernik bejegyzése kiemeli, hogy a lengyel Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) egyelőre nem szerepel a vizsgálatban, ám „félelmetes belegondolni”, mit mutatna egy hasonló ellenőrzés a jelenlegi lengyel kormány (Donald Tusk) alatt.

A politikus szerint a mechanizmus „nyilvánvalóan teret ad a hatalmas csalásoknak és visszaéléseknek”, és ezt követően Von der Leyen korábbi ügyeire (Pfizergate, választási beavatkozások, Mercosur-szerződés) utalva követelte a bizottság elnökének és teljes testületének lemondását. „Ez a bizottság már régóta a botrányok, a szerződések megsértésének és a jogállamiság megsértésének fészke” – írta.

A blog szerint az ügy nem előzmények nélküli. 

Az ECA korábban több jelentésben is kritizálta az RRF teljesítményalapú modelljét, a kettős finanszírozás kockázatát és az ellenőrzési hiányosságokat. A mostani jelentés éppen akkor látott napvilágot, amikor az EU a következő hétéves költségvetésről tárgyal, és több intézmény is az RRF-modellt kívánná alapul venni a jövőbeli eszközöknél.

Brüsszeli források szerint a bizottság vitatja az ECA egyes megállapításait, és hangsúlyozza, hogy a mérföldkő-alapú rendszer gyorsította a források kifizetését, és hozzájárult a gazdasági helyreállításhoz. Ugyanakkor elismerik, hogy a nyomon követhetőség javítása szükséges.

Zajaczkowska-Hernik posztja azonban rámutat egy mélyebb, politikai problémára: miközben az uniós intézmények folyamatosan a jogállamiságról és átláthatóságról prédikálnak, saját legnagyobb pénzügyi programjukban éppen ezek a szempontok szenvednek csorbát. Az ügy várhatóan tovább élezheti a feszültségeket az Európai Parlamentben, különösen a konzervatív és euroszkeptikus frakciók és a néppárti–liberális–baloldali nagykoalíció között – összegzett a Tűzfalcsoport.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)