Újabb tizennégy festményt szolgáltatott ki tegnap a Sigray-örökösöknek a Magyar Nemzeti Múzeum, mégpedig végrehajtók jelenlétében. A múzeum új főigazgatója, Csorba László lapunknak állította, végrehajtók nélkül is visszaadta volna a képeket. Ám azt megérti, gróf Sigray Antal örökösei miért bizalmatlanok.
Nincs is azon mit nem érteni. Az első festményt, Ocskay Johanna portréját még 2007 novemberében adta át a végrehajtóknak a Nemzeti Múzeum, amiért az akkori főigazgatót, Kovács Tibort a kulturális minisztérium megdorgálta, mert állítólag nem kért miniszteri engedélyt a festmény kiadásához. Akkor egy két évvel korábbi, 2005-ben megnyert pernek szereztek érvényt a tulajdonosok.
A Sigray család örökösei jelenleg több mint tíz különböző, nagy gyűjteményből próbálják vagyontárgyaikat visszakapni. Az egyik ilyen hagyaték gróf Sigray Antaltól, a két világháború közötti időszak egyik vezető politikusától származik. A németellenes politikát nyíltan vállaló főrendet az 1944-es megszállást követően hurcolták koncentrációs táborba, amit túlélt. Műtárgyait 1943-ban a németek, 1952-ben pedig a kommunisták elől múzeumokban helyezte letétbe. A kilencvenes évek közepén a Balaton Múzeum és a Szépművészeti Múzeum a visszakért képeket önként átadta. A műtárgyak kiadásáról 2002-ben majdnem sikerült megegyezni a Nemzeti Múzeummal is, végül mégsem. Az örökösöknek további követelései állnak fenn az Iparművészeti Múzeummal és a keszthelyi Helikon Kastélymúzeummal szemben.
Ha az eddigi hat különböző bíróság által meghozott ítélet nem elegendő ahhoz, hogy a magyar állam, illetve a múzeumok belássák, hogy a náluk lévő azonos jogi sorsú tárgyakat vissza kell adni jogos tulajdonosainak, akkor az örökösök további perekben kártérítést is érvényesítenének – ígéri jogi képviselőjük, Patay Géza. Jelenleg az Iparművészeti Múzeumban mintegy 105 Sigray-tárgy található, zömében viselettörténeti tárgyak, illetve bútorok, a Helikon Kastélymúzeum mintegy 90 Sigray-műtárgyat őriz, zömében bútorokat, egyéb lakberendezési tárgyakat.
Hiller István kulturális miniszter és Draskovics Tibor egykori pénzügyminiszter 2004. március 11-én egyeztetett a Sigray-hagyaték ügyében. Az erről készült feljegyzés szerint az állam érdeke, hogy a műtárgyak állami tulajdonban maradjanak, ezért az államnak minden eszközt, szükség esetén peres eljárást is igénybe kell venni. Azon esetekben viszont, amelyekben a tulajdonjog megítélése nem kétséges, a műtárgyakat a tulajdonosoknak külön eljárás nélkül ki kell adni – szól a dokumentum utolsó mondata.
VITATOTT KÖZBESZERZÉS. A közbeszerzési moratórium életbelépése előtt egy nappal, mandátumának utolsó hetében hirdetett nemzetközi építészeti tervpályázatot az intézmény és kertjének fejlesztésére a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Kovács Tibor. A már több éve halogatott beruházás becslések szerint mintegy ötmilliárd forintot igényelne, amelyet részben európai uniós forrásból finanszíroznának. A tervpályázat beadási határideje április 19-e, döntést május 13-ra ígér a bírálóbizottság, amelynek társelnöke éppen a volt főigazgató, Kovács Tibor. A pályázattal kapcsolatban tiltakozott a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Civilek a Palotanegyedért Egyesület is: kifogásolták, hogy a tervpályázatnál – amely szerintük a múzeum tágabb környezetét nem veszi figyelembe – több szakmai szervezet véleményét nem kérték ki. A Nemzeti Múzeum jelenlegi vezetője, Csorba László lapunknak úgy nyilatkozott, felvette a kapcsolatot elődjével, hogy a bizottság elnöki tisztét átvehesse tőle. Továbbá arra is ígéretet tett, hogy a tervpályázat „társadalmi vitájára” lehetőséget teremt.
A kulturális tárca szerint a múzeum a jogszabályok szerint járt el, ám joggal kifogásolható a tervpályázattal kapcsolatos eljárása. Mivel a tervtanulmány a múzeum jövőképét érinti, a minisztérium szerint szerencsés lett volna, ha már a pályázat kiírásakor kikérik a tárca véleményét.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!