Saját emberei vonják kérdőre Obamát

Két táborra szakadt a washingtoni kormány az Egyesült Államok nukleáris politikája miatt. Miközben Barack Obama atommentes világért küzd és a nukleáris leszerelés felgyorsítására törekszik, a védelmi minisztérium szerint az országnak fenn kellene tartania magának a jogot, hogy megelőző csapást mérjen ellenségeire.

Igény a változásra. A NATO-nak alkalmazkodnia kell a megváltozott világ jelentette kihívásokra válaszul, állította a China Daily angol nyelvű kínai napilap. A cikk szerint új fenyegetések jelentkeznek, így például az afganisztáni harcok során is látható, hogy a régi, hidegháborús berendezkedést el kell felejteni, helyettük a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözéssel szemben kell fellépni. Minthogy a NATO még mindig a régi módon gondolkodik, az afganisztáni harcmezőn nem lehetett sikeres, és az ottani csapatok 2003 óta nem tudtak békét hozni a térségbe, helyette a káosz eluralkodott, a tálibok pedig megerősödtek. A kínai lap szerint külön nehézséget okoz az amerikaiaknak, hogy az afganisztáni háborúba úgy kell európai szövetségeseket bevonni, hogy azoknak semmi érdekük nem fűződik ehhez, ráadásul a gazdasági válság miatt kimerülni látszanak tartalékaik. A Washington Post írása szerint az előrenyomulástól nem feltétlenül katonai sikereket vár a hadsereg, hanem az egyre népszerűtlenebb afganisztáni háború melletti kiállást szeretné erősebbé tenni odahaza. A befolyásos amerikai lap szerint Mardzsah kiválasztása mutatja, egy ottani „nagy és látványos győzelem meggyőzheti az amerikaiakat, hogy a csapaterősítés és a megváltozott taktika eredményt hozott a csatamezőn”. Ezzel egy időben a monstre hadmozdulatok az afgánoknak is olyan üzenetet küldhet, hogy az Egyesült Államok igenis képes megvédeni őket a táliboktól. A következő célpont pedig Kandahár lehet, amely jóval keményebb dió, a tálibok fellegvára, de a szakértők szerint a mardzsahi offenzíva az ott várható lépéseket hivatott modellezni. (S. L. S.)

Barack Obama elrendelte az amerikai nukleáris politika felülvizsgálatát célzó, Nuclear Posture Review (NPR) című jelentés átírását, mondván, az túlságosan agresszív, és jelenlegi állapotában nem tükrözi elképzeléseit egy atommentes világról, nem jelenti a „hidegháborús gondolkodásmód” végét. Az NPR-t 1994 óta négyévente vizsgálja felül a mindenkori amerikai kormány, a jelenlegi jelentésnek a tervezete állítólag nem sokban tér el a George W. Bush elnöksége idején elfogadott dokumentumtól, s ez washingtoni diplomáciai források szerint nem tetszik a jelenlegi amerikai elnöknek.
Mint az egyetlen nukleáris hatalom, amely bevetette az atomfegyvert, az Egyesült Államoknak erkölcsi felelőssége, hogy a tettek mezejére lépjen – mondta tavaly áprilisban Prágában Barack Obama, ezzel az amerikai külpolitika új korszakát harangozta be. Az amerikai elnök közölte, törekedni fog arra, hogy az Egyesült Államok folytassa a nukleáris leszerelést, és ratifikálja az atomkísérletek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést.
Obama szeretné, ha az NPR is tükrözné elképzeléseit, a védelmi minisztérium és az elnököt nemzetbiztonsági kérdésekben tanácscsal ellátó Nemzetbiztonsági Tanács azonban nem ért egyet a jelentés túlzott módosításával. A vita állítólag olyan szintre fajult, hogy a kérdésben a kormány két táborra szakadt. Az egyik Joe Biden alelnök vezérletével lobbizik Obama érdekeiért, a másik Robert Gates védelmi miniszter köré csoportosul. Hillary Clinton külügyminiszter igyekszik kivonni magát a vitából.
A vita elsősorban arról zajlik, hogy az Egyesült Államok milyen körülmények között használhatja nukleáris fegyvereit. A még érvényben lévő doktrína szerint az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot, hogy az ellene irányuló támadást megelőzve csapást mérjen az ellenségre, illetve célba vegyen nem nukleáris, például tömegpusztító fegyvereket rejtő létesítményeket is. Obama olyan jelentést szeretne elfogadtatni, amely tisztázza, Amerika nem vet be nukleáris fegyvereket atomarzenállal nem rendelkező államok ellen.