Noha elővételben állítólag nyolcezer jegyet eladtak, fél órával a kezdés előtt jóindulattal is csak ezren lézengtek a lelátón. A magyarázatért szó szerint a kulisszák mögé kellett nézni. Az ETO Park nyugati lelátója egybe van építve a bevásárlóközponttal, így a nézők akár egészen a kezdősípszó előtti pillanatig nyugodtan ődönghetnek az egyik boltból a másikba. Ez persze csupán ügyes üzleti fogás, ám a stadion nyugat-európai mércével is tökéletes. Beleértve a gyepszőnyeget, amely nem hiába fűthető, a tél végén is olyan, mint a biliárdasztal.
S lám, a kezdésre a nyugati tribün meg is telt, s a keleti sem maradt üres, tíz és fél ezren gyűltek össze, szinte annyian, mint a hét végén a teljes NB I-es fordulóban.
A hazai első osztályt két játékos képviselte a kezdő tizenegyben: Rudolf Gergely mellett a Videotonból Horváth Gábor is elnyerte Erwin Koeman bizalmát. Csakúgy, mint Belgiumban, Király Gábor volt a kapus, a két lábadozó németországi légiósunk, Dárdai Pál és Hajnal Tamás viszont csak a kispadon kapott helyet. A következőképpen állt fel a magyar válogatott: Király – Bodnár, Juhász, Horváth, Vanczák – Szélesi, Buzsáky – Huszti, Rudolf, Bodor – Torghelle.
Bár sérülés miatt Dzsudzsák és Halmosi is kimaradt, meglepetésre Huszti így is a jobb szélre szorult. Természetes helyére, a bal oldalra Bodor került, reméljük, csak kényszermegoldásként. Arról már nem is szólva, hogy ebbe a csapatba Gera Zoltánnak is lehetett volna helyet szorítani. S hogy ne feledkezzünk meg róla, az oroszoknál sem kezdett a két legnagyobb klasszis, Arsavin az Arsenalból és Pavljucsenko a Tottenhamből.
A magyar válogatott az első félidőben így is egész szervezetten futballozott. Elsősorban Buzsáky Ákosnak köszönhetően, aki jól osztogatott a középpályán. Igaz, a hozzánk hasonlóan a világbajnokságról lemaradt oroszok sem tegnap Győrben akarták bebizonyítani, hogy a legjobbak között lenne a helyük. Akinfejev kapuja egészen a félidő hajrájáig csak egyszer forgott veszélyben, amikor Huszti bal oldali beadásáról Torghelle és Rudolf csak kevéssel maradt le. A 39. percben Huszti ívelt be szabadrúgást a jobb oldalról, a kipattanó labdát Bodnár durrantotta rá, ami levágódott, éppen Vanczák elé, aki kihagyhatatlan helyzetbe került. Bár nem volt sallangmentes a lövése, így is utat talált a hálóba (1-0).
A második félidőre Buzsákyt Tőzsér váltotta, a vendégeknél pedig beállt Arsavin és Pavljucsenko. Noha az oroszok a folyatásban sem feszültek meg, a cserék értelemszerűen módosították az erőviszonyokat. Az 59. percben ki is egyenlítettek a fehér mezesek: Arsavin szögletéből Biljaletgyinov térddel juttatta a labdát a hálóba (1-1).
Erre már Koeman is lépett, Bodor helyett beküldte Hajnalt, majd Horváth helyett Dárdait is. A támadósorban különösen Rudolf okozott csalódást, olyan poszton játszott, ahol megmutathatta volna, mit tud, ám úgy mozgott, mint aki már a válogatottat is kinőtte. A 79. percben ráadásul ígéretes helyzetben hibázott, ami után Koeman egyből le is hívta, Szalai kapott lehetőséget.
Helyzetig ő is eljutott, ám az állás már nem változott, maradt az 1-1 – hogy Hiddink és Koeman barátsága még véletlenül se sérüljön. Igaz, azt illetően nem lettünk okosabbak, mitől is lenne idén eredményesebb a magyar válogatott, mint tavaly.
Magyarország–Oroszország 1-1 (1-0), Győr, 10 ezer néző, jv.: Simunovic (horvát). Gól: Vanczák (39.), ill. Biljaletgyinov (59.). Kiállítva: Gyenyiszov (89.)

Orbán Viktor: Nemzeti mezben a legszebb nyerni! – videó