Újradefiniálná önmagát a NATO

A kollektív védelmi garanciáról szóló 5. cikkely és a délkelet-európai térség biztonsága – Magyarország számára két kulcsfontosságú tényező, amelynek szerepelnie kell az észak-atlanti szervezet új stratégiájában. A NATO ez év végére kívánja elfogadtatni 28 tagállamával azt az új stratégiát, amely tükrözi a hidegháborús korszak végét és korunk globális kihívásait.

Budapesten tárgyalt csütörtökön a NATO új stratégiai koncepcióját előkészítő 12 fős szakértői csoport – az úgynevezett bölcsek tanácsának – spanyol és kanadai tagja, hogy tájékozódjanak a tervezettel kapcsolatos magyar elképzelésekről. Fernando Perpiná-Robert Peyra spanyol és Marie Gervais-Vidricaire kanadai nagykövetek Balázs Péterrel és a magyar külügyminiszter kezdeményezésére létrejött magyar bölcsek képviselőivel, biztonságpolitikai szakértőivel tanácskoztak. A Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezetésével megalakult szakértői csoport hat hónappal ezelőtt kezdte meg működését, képviselői nemzetközi körutat tesznek a tagállamokban egyeztetés céljából.
A kanadai és spanyol képviselők magyar újságíróknak elmondták, Magyarország fontosnak tartja a NATO alapító okiratának 5. cikkelyét, amely a tagállamok kollektív védelmét garantálja egy ellenséges támadás esetén. A szakértők közölték, a NATO-ban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a központi elem az 5. cikkely kell legyen, amit eddig egyetlen alkalommal kellett alkalmazni, 2001. szeptember 11., a New York és Washington ellen intézett támadások után.
A NATO-tagságban a biztonsági garancia az elsődleges – hangoztatta Kovács István, hazánk NATO-nagykövete. Mint mondta, Magyarország kiemelt fontosságúnak nevezte a csütörtöki tárgyaláson a Nyugat-Balkán biztonságát – hiszen a térség az integráció útján tud fejlődni és stabilizálódni –, ugyanakkor Oroszországgal is pragmatikus együttműködésre kell törekedni. Magyarország szerint szükség van arra is, hogy a stratégiában a NATO megfogalmazza elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolat fontossága mellett.
Fernando Perpiná-Robert Peyra és Marie Gervais-Vidricaire közölték, hogy a NATO kritikus pillanathoz érkezett, az emberek többsége a gazdasági válság árnyékában és az afganisztáni konfliktus alapján ítélik meg működését. Ez ahhoz vezetett, hogy az Egyesült Államokban egy nemrég közölt felmérés szerint mindössze 53 százalékra csökkent a NATO támogatottsága.
Barack Obama kormánya is elismerte, hogy a szövetség csak közös kihívásokkal tud erős maradni. Washington ilyen kihívásoknak tekinti egyebek között a nemzetközi terrorizmust, a nukleáris fegyverek elterjedését, az internetes hacker-támadásokat és a klímaváltozást. A CNN elemzése szerint míg az afganisztáni szerepvállalás nyilvánvalóan az Egyesült Államok számára létfontosságú háború, több NATO-tagállam nem érti, katonái voltaképpen mit is keresnek ott.