Elbékávésodásunk története

Az érintetteken kívül ma már mindenki úgy véli, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz év egyik legnagyobb botránya, ami a BKV-nál zajlott az elmúlt években. Cikkünk a maffiaszerű bűncselekmény-sorozat kuszának tűnő szálait foglalja össze a gyanús ügyek kirobbanásától kezdve az elhíresült nokiás dobozon át egészen a bűnszervezetté minősítésig.

Lapunk tavaly júliusban borította ki a BKV évek óta csordultig telt éjjeliedényét, amikor megírtuk, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra, a közlekedési cég humánpolitikai igazgatója úgy kapott csaknem százmillió forintos végkielégítést, hogy ezt követően is továbbfoglalkoztatták busás havi fizetésért. Szalainé Szilágyi Eleonóra munkaviszonyának meghosszabbítását Balogh Zsolt egykori megbízott vezérigazgató írta alá, aki 2008-ban néhány hónapig vezette a közlekedési vállalatot a buszbeszerzési botrányba belebukott Antal Attilát követően. Hagyó Miklós, aki MSZP-s főpolgármester-helyettesként felügyelte ekkoriban a BKV-t, éppen a Hunyadi-zarándoklaton vett részt, de ahelyett, hogy hazatért volna erdélyi túrájáról, pusztán csak annyit üzent, hogy ellenőrzést kezdeményez a BKV felügyelőbizottságánál. Eközben Kocsis István, a közlekedési cég vezérigazgatója is vizsgálatot indított a BKV személyzeti vezetőjének végkielégítési ügyében, és ennek eredményeképpen a közös megegyezés módosításával néhány nappal később meg is váltak Szalainé Szilágyi Eleonórától, aki azonban a korábban felröppent sajtóértesülésekkel ellentétben nem ajánlotta fel a már kifizetett végkielégítés visszafizetését. A humánpolitikai igazgató feladatait ezt követően ideiglenesen Sziebert György, a BKV jogi igazgatója vette át. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a váltás a csöbörből vödörbe tipikus esete lesz. Szalainé ügyének kirobbanása után egy héttel azt már sejteni lehetett, hogy nem egyedi eltévelyedésről, hanem egy botrányos sorozatról volt szó, nem sokkal később pedig arra is fény derült, hogy a cégnél 2007 óta mintegy 3,3 milliárd forintot költöttek végkielégítések kifizetésére. Szalainé Szilágyi Eleonóra ügyében a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordult, míg Kocsis István vezérigazgató ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) bűncselekmény gyanúja miatt.

Az első politikai hullám
Tavaly augusztusban már személyében is elérte a BKV-botrány Hagyó Miklóst, amikor Kocsis rendes felmondással megszüntette az MSZP-s politikus sajtósának BKV-s munkaviszonyát, miután kiderült, hogy Horváth Éva mindkét helyről kapott fizetést. Augusztus végén Hagyó visszaadta a BKV szakmai felügyeletének hatáskörét, amelyet ettől kezdve a szocialisták másik főpolgármester-helyettese, Horváth Csaba látott el. A lemondást követően Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester elismerte, hogy politikai felelősség terheli mindazért, ami a BKV-nál történt. Akkor még csak úgy fogalmazott, hogy a cég végkielégítési gyakorlata több mint botrány, és a közvélemény teljes joggal van felháborodva. A BKV tovább folytatta belső vizsgálatsorozatát, és kiderült, hogy nemcsak végkielégítésekre költöttek az adófizetők pénzéből, hanem tanulmányokra és vizsgálatokra is több mint 1,2 milliárd forintot fizettek ki az utolsó négy és fél évben. A szerződések jelentős része Regőczi Miklós akkori kommunikációs vezérigazgató-helyettes, korábbi MSZP–SZDSZ-es székesfehérvári önkormányzati képviselő nevéhez fűződött, aki szintén nem üres kézzel, hanem 40 millióval távozott a cégtől. Október közepére a BKV botránya felverte az első nagyobb politikai hullámot: tizenöt év együttműködése után az MSZP vezetése úgy döntött, felmondja az SZDSZ-szel kötött fővárosi koalíciós megállapodást. Novemberre pedig az is kiderült, hogy 48 esetben fizettek ki szabálytalanul végkielégítéseket a BKV-nál, amellyel összesen 822 millió forint kárt okoztak, ráadásul ennek mindössze nyolcadát tudja visszaperelni az érintettektől a BKV. A hónap végén megalakult a fővárosi BKV-vizsgálóbizottság, amelynek élére György István, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezető-helyettese került.

Egyre többen bilincsben
Néhány nappal később megtörténtek az első letartóztatások: december 4-én a rendőrség őrizetbe vette Sziebert Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, miután tetten érték 11,8 millió forint kenőpénz átvételekor, és szintén előzetes letartóztatásba került Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetője. Szalainé Szilágyi Eleonóra kezén már idén januárban csattant a bilincs, míg egy nappal később, január 8-án már Horváth Évát hallgatták ki a nyomozók. A rendőrség gyanúja szerint a volt szóvivő 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. A hónap közepén először ült össze a BKV körüli gyanús ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság, amely meghallgatta a BKV volt és jelenlegi vezetőit. Előbbiek közül Antal Attila titoktartási kötelezettségére hivatkozva még nem volt hajlandó válaszolni a testület kérdéseire, de január 26-án ezt már nem tehette meg, mivel hűtlen kezelés gyanújával őt is őrizetbe vették a rendőrök.

A Hagyó-féle kézi vezérlés
Január utolsó napjaiban felgyorsultak az események: a vizsgálóbizottság második ülését követően a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra azt a belső feljegyzést, amely a mai napig az egyetlen közvetlen, írásos bizonyítéka annak a feltételezésnek, hogy a fővárosi szocialisták kézi vezérléssel irányították a BKV-t: Hagyó Miklós városüzemeltetésért és vagyongazdálkodásért felelős főpolgármester-helyettesként 2008-ban arra „kérte” a BKV vezetését, hogy mielőtt bármilyen változást kezdeményeznek a közlekedési társaság szervezeti felépítésében, azt vele előzetesen közöljék. Többször is figyelmeztette korábbi szocialista helyettesét, hogy nem helyes a BKV-nál a kézi vezérlés – védekezett cikkünk megjelenése után szinte azonnal Demszky Gábor. Az SZDSZ-es főpolgármester támadására Hagyó úgy reagált, hogy „az idő és az igazság jó barátok”, azaz előbb-utóbb minden kiderül. Csak ezek után láttak napvilágot azok a sajtóhírek, hogy a BKV volt vezetői, Antal és Balogh terhelő vallomást tettek Hagyó Miklós, illetve Tóthfalusi György, a közlekedési cég igazgatóságának volt SZDSZ-es elnöke ellen. Hagyó február 2-án – eleget téve az MSZP fővárosi elnöksége ultimátumának – visszalépett a képviselőjelöltségtől, lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, de mentelmi jogához, amely az új parlament megalakulásáig védi, továbbra is ragaszkodott.

Demszkyt is elérte a botrány
Egy nappal később már Demszky előszobájába ért a BKV-botrány, miután őrizetbe vették városházi főtanácsadóját, Mesterházy Ernőt. A BRFK szintén gyanúsítottként hallgatta ki Tóthfalusit, Regőczit, Zelenák Tibor főosztályvezetőt és Horváth Éva élettársát, Mátay Lászlót is. Mesterházy és Tóthfalusi meggyanúsításával egyben megdőlt Demszky Gábor korábbi kísérlete, amellyel megpróbálta elhárítani a saját személyére és a szabad demokratákra háruló felelősséget a BKV korrupciógyanús ügyeiben. Néhány nappal később előkerült egy Demszky és Mesterházy közötti megbízási szerződés, amely szerint a főpolgármesternek tudnia kellett azokról a BKV-s ügyekről, amelyekben tanácsadója intézkedett. Február 8-án nyilvánosságot kapott az a kormány és a főváros közötti együttműködési megállapodás is, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető Szilvásy György és Demszky írt alá, amelyben szintén Mesterházyt kérték fel a főváros képviseletére. Ezzel már nemcsak a főváros vezetéséig ért el a BKV botránya, hanem a kormányzat legfelsőbb vezetésének érintettsége is felmerült. Közben a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) nyomozói Szegeden elfogták a BKV december óta szökésben lévő volt informatikai igazgatóját: Fuzik Zsoltnak a gyanú szerint komoly szerepe volt annak az informatikai szerződésnek a megkötésében, amellyel kapcsolatban a jogi igazgatók is rács mögé kerültek. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy Fuzik saját biztonsága érdekében minden olyan ügyről, amelyben a Hagyó által felügyelt BKV-t érintő politikai nyomásgyakorlás eszközére bukkant, hang- és képfelvételeket készíthetett. Bárándy György, Balogh Zsolt ügyvédje mondta ki elsőként, hogy a BKV gyanús ügyei eljuthatnak egészen a legmagasabb pozíciókig, és bizonyítékaik vannak arra, hogy ügyfelét politikai nyomás érte. Szintén ő beszélt arról, hogy Hagyóból előbb-utóbb gyanúsított lesz, mert rengeteg komoly adat van arra nézve, hogy követett el bűncselekményt. Március 4-én tovább szorult a hurok Hagyó Miklós körül, miután legfőbb bizalmasát, Lelovics Ottót is gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök. A volt kommunikációs igazgató feladatkörébe nemcsak Hagyó politikai arculatának felépítése tartozott, hanem ő közvetíthette a volt főpolgármester-helyettestől érkező, BKV-t érintő politikai utasításokat is.

Bűnszervezetben
Két nappal később Balogh Zsolt interjút adott lapunknak, amelyben részletesen beszámolt arról, hogyan működött a BKV-nál a politikai irányítás: állítása szerint rajta keresztül csaknem hetvenmillió forint jutott Hagyó Miklóshoz BKV közeli cégektől. Balogh közölte, azóta tudja, hogy 15 millió forint fér el egy Nokia-dobozban, mióta egyszer abban adta át az összeget Lelovics Ottó szobájában a szocialista politikusnak. Hagyó az interjú megjelenése után felfüggesztette párttagságát, és lemondott a XII. kerületi elnöki posztjáról, és elkezdte vagyonkimentési sorozatát: először lánya nevére íratta két hegyvidéki ingatlanját, majd párttársának, Tóbiás Józsefnek adta el érdi házát, és privát cégén keresztül értékesített egy másik budai ingatlant is, végül barátnője nevére jegyeztette be saját lakásának haszonélvezeti jogát. A jogi procedúrák, úgy tűnik, sok idejét rabolták el a szocialista politikusnak, aki korábbi ígéretei ellenére sem jelent meg március 17-én a BKV vizsgálóbizottsága előtt, két nappal később csak írásban küldte el válaszlevelét, amelyben mindent tagadott. Mindeközben két korábbi BKV-vezető is megszólalt lapunkban: Antal Attila arról beszélt, hogy Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései, Regőczi Miklós pedig arról számolt be, hogy az MSZP szóvivője, Nyakó István nemegyszer buszokat kért kölcsön a BKV-tól. Március végén dolgavégezetlenül zárta csaknem négy hónapos munkáját tegnap a korrupciógyanús ügyek kivizsgálására alakult fővárosi bizottság, miután a testület szocialista és szabad demokrata tagjai nem támogatták a György István által kidolgozott vizsgálati jelentés elfogadását. A dokumentum többek között Demszky Gábor és helyettesei, a szocialista–szabad demokrata koalíció, a BKV volt vezérigazgatói, a cég felügyelőbizottsága és a BKV személyi ügyeiről döntő városházi szakbizottság „hibáit” említette.
Április 14-én robbant a BKV-ügy utolsó bombája: bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki Antal Attila, Zelenák Tibor és Mesterházy Ernő gyanúsítását a rendőrség. A fővárosi ellenzék szerint ezzel bebizonyosodott az is, hogy az MSZP és az SZDSZ iparszerűen lopta ki a pénzt a BKV-ból a lehető legmagasabb szintű utasítások alapján. Tegnapra pedig az is kiderült, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó vállalat is a szocialista–szabad demokrata koalíció kifizetőhelye lehetett. A fővárosi cégek szétlopása tehát, úgy tűnik, hogy mind a mai napig zajlik.

Újabb feljelentés. Bűncselekmény gyanúja miatt újabb feljelentést tett Kocsis István, a BKV vezérigazgatója – közölte a vállalat. A Fehér úti BKV-ingatlan egy részének eladásával kapcsolatban vetődött fel bűncselekmény gyanúja. Mint hozzátették: százmillió forintos kár keletkezhetett az ügylet során. A BKV átadta a vizsgálati jelentés egy példányát, valamint egy, a szerződéseket és egyéb kapcsolódó dokumentációk másolatait tartalmazó CD-t a nyomozó hatóságnak. A feljelentés átvételét a Budapesti Rendőr-főkapitányság pecséttel igazolta – tették hozzá. (MTI)