Mindig egy lépéssel a hatóságok előtt

Mintegy százmillió forintra becsülik a szakértők azt az összeget, amennyivel az engedély nélkül ügyködő utazásszervezők évente megrövidítik a hatóságok által nyilvántartott utazási vállalkozásokat, és nem utolsósorban a fogyasztókat. A nemzeti fogyasztóvédelem gyakorlatilag tehetetlen a virágzó feketézéssel szemben.

Buszos, egyhetes, tengerparti nyaralás százezer forintnál olcsóbban, 10-20 ezer forintos erdélyi körút, és fél áron kínált, szomszédos országbeli városlátogatás. Csábító ajánlatok, ám háromból kettőt biztosan illegális utazásszervező hirdetett meg. Piaci tapasztalatok szerint napjainkban gombamód szaporodnak azok az úgynevezett zugirodák, amelyek éves szinten mintegy százmilliós nagyságrendben károsítják meg a törvényesen működő utazási vállalkozásokat, az államot és az ügyfeleket is.
– Amióta a válság okán elharapózott a magyarok körében a spórolás, egyre több csaló utazásszervező cég jelenik meg csábítóan olcsó hirdetésével az interneten vagy az újságokban, és a piaci ár töredékéért kínálnak jellemzően kispénzűeknek szóló kiruccanásokat – mondta lapunknak egy nagy múltú fővárosi iroda képviselője. A szakember szerint az illegális utaztatók számát még megbecsülni is nehéz, de legalább annyian vannak, mint a hatósági engedéllyel bejegyzett 1200 utazási iroda. – A buszos körutazások felét illegális irodák szervezik, az erdélyi körutaknál ez az arány legalább 80 százalékos – jegyezte meg, hozzátéve: sok csaló valamelyik egyesület vagy oktatási intézmény nevében szervezi az utakat, mert ezekre nem vonatkozik az utazásszervezőket szabályozó kormányrendelet.
Jellemző a zugirodákra, hogy hirdetéseikben csupán egy-két elérhetőséget vagy információt adnak meg magukról, míg általában nem rendelkeznek a törvényességet garantáló regisztrációs számmal és nem szerepelnek a hatósági nyilvántartásban sem. Ügyfeleikkel nem olyan szerződést kötnek, mint a legális irodák – amelyekben számos, utasokat védő garancia is szerepel – és olcsó áraikból kihagyják a biztosításokat. Gyakran nem küldenek idegenvezetőt az útjára bocsátott csoporttal, ami azért veszélyes, mert ha bajba kerülnek a turisták, nehezebben tudják érdekeiket érvényesíteni. A legnagyobb csapda ugyanakkor az, hogy a zugirodák nem rendelkeznek kötelező vagyoni biztosítékkal, így anyagi bukás esetén a biztosító sem kártalanítja a pórul járt utasokat.
– Ezek az önjelölt utazásszervezők mindig egy lépéssel a hatóság előtt járnak, bár az ellenőrzésükre hivatott állami fogyasztóvédelmi hivatal nem töri magát, hogy felszámolja az általuk okozott károkat. A mi adóforintjainkból fizetett fogyasztóvédők rendszerint emberhiányra hivatkoznak, és arra, hogy túlságosan időigényes és kevés sikerrel jár ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítése. Bezzeg a törvényes vállalkozásokat folyamatosan ellenőrzik és előszeretettel büntetik is, míg a szerencsevadászok súlyos adó- és járulékforintokat csalnak el az államtól, mivel illegális tevékenységüket eszük ágába sincs bevallani – jegyezte meg informátorunk. A feketézőknek minimálisak a költségeik és óriási a hasznuk, mert az olcsó ajánlatokra vadászó utazók még mindig gyakran bedőlnek a gyanús hátterű utazásszervezőknek – tette hozzá a szakértő.

Kínai kézben a hazai szálloda. Elkelt a szolnoki Tisza Szálló, kínaiak kezébe került. A távol-keleti tulajdonosok az év végétől irányítják az anyagi csődtől megmenekülő hotelt – adta hírül a turizmusonline.hu hírportál. A helyi műemléknek számító szálló ügyvezetője, Lipóczki János elmondta: mivel az elmúlt években nem jutott pénz, vendégcsalogató beruházásokra, ezért úgy döntöttek, hogy saját forrás híján külföldi tőkéseknek adják el a műemlék épületet. Hangsúlyozta: az új tulajdonosok nem tervezik a létesítmény bezárását, sőt a fürdőt, az éttermet és a hotelt fejleszteni szeretnék a jelenlegi dolgozók megtartásával. Nem ilyen szerencsések a háromcsillagos Balaton Hotel dolgozói Zalaegerszegen. Adósságai miatt ugyanis a szálloda a múlt héten felszámolás alá került, és bezárt. Ez már a második eset az idén. A Zalai Hírlap értesülései szerint a Balaton Hotel bezárásával mintegy 40 ember veszítette el a munkáját, ráadásul a munkáltató azt szorgalmazná: a pórul járt alkalmazottak munkaviszonya közös megegyezéssel szűnjön meg. Ez azt jelentené, hogy végkielégítést sem kapnának az arra jogosultak. Gyimesi Endre fideszes polgármester a lapnak azt mondta, a szálló csődjét a teljesíthetetlen banki követelések okozták, a felszámolást nem lehetett elkerülni. Az üzemeltető még jelentős közüzemi tartozásokat is felhalmozott.