A parádék parádéja

Minden eddiginél gazdagabb és látványosabb lesz a vasárnapi moszkvai díszszemle, amelyen most első ízben vesznek részt a mai NATO-tag egykori szövetségesek egységei, és minden eddiginél több, mintegy százezer katona menetel majd összesen Oroszország városaiban. A második világháborúban aratott győzelem 65. évfordulója egyben alkalmat ad a Kremlnek a világ felé nyitottság, a tudatos desztálinizáció demonstrálására.

Stier Gábor
2010. 05. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hetek óta folyik a vita Moszkvában és a világsajtóban egyaránt arról, hogy lesznek Sztálint ábrázoló tablók a győzelem napján az orosz fővárosban. Nos, a kérdés eldőlt, a Kreml nyomására a veteránok nyomatékos követelése ellenére sem lesz látható Sztálin képe május 9-én a hivatalos tablókon. Mint Dmitrij Medvegyev kijelentette, „bár mindenkinek joga van pozitívan viszonyulni Sztálinhoz, a nagy honvédő háborút nem ő, hanem az orosz nép nyerte meg”. Az elnök kizárta Oroszországban a sztálinizmus reneszánszát is. Értékelve Sztálin történelmi szerepét, Medvegyev aláhúzta, bár vezetésével az ország komoly sikereket is elért, bűnök sorát követte el saját népe ellen, ami megbocsáthatatlan.
Az államfő mondatai jól illeszkednek az elmúlt hetek történéseinek sorába. Tudatosan építve a konszolidált, európai állam imázsát, Moszkva a tandem által nyújtott nagyobb politikai mozgásteret is kihasználva a korábbinál árnyaltabban közelít a múlthoz, benne a második világháborúhoz. E folyamat középpontjában áll a lengyel– orosz közeledés, amelynek látványos pontja volt már Donald Tusk kormányfő katyni meghívása, Lech Kaczynski államfő gépének szmolenszki katasztrófája pedig paradox módon újabb lökést adott e megbékélésnek. A gesztusok sorában az orosz vezetők többször elismerték a Sztálin által elkövetett bűnöket, a katyni tragédiával kapcsolatos archív dokumentumokat hoztak nyilvánosságra, amelynek újabb lépéseként most Moszkvában újabb iratokat vehet át Bronislaw Komorowski megbízott államfő.
E nyitással párhuzamosan változik a térség országainak viszonyulása is Moszkvához. A mostani ünnepet nem kísérik a korábbihoz hasonló, történelmi köntösbe bújtatott geopolitikai viták, az ukrán oktatási miniszter például szorgalmazta a nagy honvédő háború elnevezés visszaállítását országában is. A közelmúltból itt ragadt archaizmusként e sorból jelenleg másfél ország lóg ki a régióban. A második világháborús emlékművet nemrégiben lebontó Mihail Szaakasvili grúz elnököt meg sem hívták Moszkvába, a románná válás lázában égő Mihai Ghimpu moldovai megbízott államfő pedig nem fogadta el azt, mondván, a legyőzötteknek semmi keresnivalójuk Moszkvában. A négypárti chisinaui kormányzó koalíció ugyanakkor hosszas viták után végül úgy döntött, hogy a moldovai egység a FÁK országainak és az egykori szövetségesek fegyvereseivel együtt ott menetel majd a Vörös téren. Hosszú a megemlékezést jelenlétével megtisztelő politikusok sora is. Obama és Brown ugyan hazai ügyek miatt kimentették magukat, az ukrán és a belorusz elnök pedig a hazai parádét vezényli, jelezte érkezését többek között Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai és Sarkozy francia elnök, illetve Merkel német kancellár.
Továbbiak a 32. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.