A Tescót nem hatják meg a százmilliós büntetések

Több mint háromszázötvenmillió forintnyi bírságot szabtak ki tavaly a Tesco-Global Áruházak Zrt.-re munkaügyi jogsértésekért és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért. Saját dolgozói egyenlő bérért, magánszemélyek, főként kisgyermekes családok pedig azért perlik a Tescót, mert növényvédőszerrel szennyezett bébiételt forgalmazott. Mindez nyilvánvalóan nem okoz gondot a multinacionális cégnek, hiszen forgalma tavaly 602 milliárd forintról 638,4 milliárdra nőtt.

Hírösszefoglaló
2010. 05. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első tízben, a hetedik helyen szerepel a Tesco azon a százas listán, amit a Feketelista.hu állított össze a munkaügyi jogsértéseket elkövető vállalkozásokról. Eszerint a multinacionális társaság munkavédelmi és munkaügyi hiányosságokért tizenhárom alkalommal, összesen mintegy hatvanmillió forint bírságot kapott.
A média régóta hangos a Tesco dolgozóinak panaszaitól, akik állítják: a végletekig kihasználják őket, visszaélve azzal, hogy manapság nem könnyű munkahelyet találni. Késve vagy egyáltalán nem fizetik ki a különböző pótlékokat, nem megfelelő munkaszerződést kötnek velük. A Munkaügyi Felügyelőség megerősítette, hogy a Tesco raktáráruházában dolgozókkal 80 órás munkaidő keretre kötöttek szerződést, ezzel szemben 160 órát kellett teljesíteniük. Megsértették ugyanakkor a rendkívüli munkavégzés szabályait is, hiszen az előírtnál több túlmunkára kötelezték az alkalmazottakat. Számos gond volt amiatt is, hogy az áruházakban nem biztosították az eladók, a pénztárosok, a rakodók napi és heti kötelező pihenőidejét.
A munkaügyi szabálytalanságokon túl a versenyfelügyelet elmarasztalta a Tescót, tavaly összesen tíz alkalommal: a fogyasztók megtévesztéséért, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáért, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért összesen 294 millió forint bírsággal sújtották. Ennél is jóval hosszabb a sora a Tesco-Global fogyasztóvédelmi bírságainak: összesen negyvenhét ilyen esetben marasztalták el. A jelek szerint a cégnek mindezen körülmények nem jelentenek nagy gondot, hiszen a Nielsen piackutató legfrissebb adatai szerint a Tesco forgalma 602 milliárd forintról 638,4 milliárdra nőtt 2009-ben, ezzel megőrizte piacvezető pozícióját a hazai hipermarketláncok között. A Tesco egy év alatt tizenhárom hiper- és tizenöt szupermarkettel, összesen 176 üzletre bővítette hálózatát.
Minden érintett megyében munkaügyi bírósághoz fordul a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete annak érdekében, hogy a Tesco áruházakban egyenlő béreket fizessenek a dolgozóknak. A cégnél ugyanis az ugyanazzal a munkaszerződéssel rendelkező, azonos munkakörben dolgozók bére között tíz-, húsz-, de akár harmincszázalékos különbség is lehet attól függően, hogy az ország mely területén működik az áruház. A szakszervezet szerint a gyakorlatnak ráadásul az a háttere, hogy éppen szegényebb, nagyobb munkanélküliséggel küszködő térségekben fizetnek kevesebbet a kiszolgáltatottabb dolgozóknak. A multinacionális vállalat éves szinten akár egymilliárd forintot is meg tud spórolni azzal, hogy nem ugyanannyi bért fizet ugyanazért a munkáért. A Tesco közleményben ismerte el, hogy dolgozói csupán telephelyen belül kapnak azonos feladatért azonos bért, ám ez a telephelyek között már nem áll fenn. A multinacionális vállalat szerint a bérkülönbségek oka, hogy „a nemzetközi és a hazai kiskereskedelmi gyakorlatnak megfelelően” minden telephelyén az adott munkakörnyezethez igazodóan nyújt „versenyképes béreket”. A Tesco arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérfejlesztések és a béren kívüli juttatások terén mind a huszonkétezer alkalmazottjának ugyanazt nyújtja.

Szennyezett bébiétel. Magánszemélyek, főként kisgyermekes családok is pert indítanak a Tesco ellen, miután lapunk megírta: a növényvédő szerrel szennyezett Ovko márkájú szlovák bébiételről már napokkal azelőtt tudomást szerzett a hipermarketlánc, mint ahogy a veszélyes élelmiszer híre nyilvánosságra került. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettese, Bognár Lajos lapunknak leszögezte: a vásárlók időben történő tájékoztatása annak az erkölcsi kötelessége lett volna, aki forgalomba hozza a bébiételt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.