Az első tízben, a hetedik helyen szerepel a Tesco azon a százas listán, amit a Feketelista.hu állított össze a munkaügyi jogsértéseket elkövető vállalkozásokról. Eszerint a multinacionális társaság munkavédelmi és munkaügyi hiányosságokért tizenhárom alkalommal, összesen mintegy hatvanmillió forint bírságot kapott.
A média régóta hangos a Tesco dolgozóinak panaszaitól, akik állítják: a végletekig kihasználják őket, visszaélve azzal, hogy manapság nem könnyű munkahelyet találni. Késve vagy egyáltalán nem fizetik ki a különböző pótlékokat, nem megfelelő munkaszerződést kötnek velük. A Munkaügyi Felügyelőség megerősítette, hogy a Tesco raktáráruházában dolgozókkal 80 órás munkaidő keretre kötöttek szerződést, ezzel szemben 160 órát kellett teljesíteniük. Megsértették ugyanakkor a rendkívüli munkavégzés szabályait is, hiszen az előírtnál több túlmunkára kötelezték az alkalmazottakat. Számos gond volt amiatt is, hogy az áruházakban nem biztosították az eladók, a pénztárosok, a rakodók napi és heti kötelező pihenőidejét.
A munkaügyi szabálytalanságokon túl a versenyfelügyelet elmarasztalta a Tescót, tavaly összesen tíz alkalommal: a fogyasztók megtévesztéséért, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáért, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért összesen 294 millió forint bírsággal sújtották. Ennél is jóval hosszabb a sora a Tesco-Global fogyasztóvédelmi bírságainak: összesen negyvenhét ilyen esetben marasztalták el. A jelek szerint a cégnek mindezen körülmények nem jelentenek nagy gondot, hiszen a Nielsen piackutató legfrissebb adatai szerint a Tesco forgalma 602 milliárd forintról 638,4 milliárdra nőtt 2009-ben, ezzel megőrizte piacvezető pozícióját a hazai hipermarketláncok között. A Tesco egy év alatt tizenhárom hiper- és tizenöt szupermarkettel, összesen 176 üzletre bővítette hálózatát.
Minden érintett megyében munkaügyi bírósághoz fordul a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete annak érdekében, hogy a Tesco áruházakban egyenlő béreket fizessenek a dolgozóknak. A cégnél ugyanis az ugyanazzal a munkaszerződéssel rendelkező, azonos munkakörben dolgozók bére között tíz-, húsz-, de akár harmincszázalékos különbség is lehet attól függően, hogy az ország mely területén működik az áruház. A szakszervezet szerint a gyakorlatnak ráadásul az a háttere, hogy éppen szegényebb, nagyobb munkanélküliséggel küszködő térségekben fizetnek kevesebbet a kiszolgáltatottabb dolgozóknak. A multinacionális vállalat éves szinten akár egymilliárd forintot is meg tud spórolni azzal, hogy nem ugyanannyi bért fizet ugyanazért a munkáért. A Tesco közleményben ismerte el, hogy dolgozói csupán telephelyen belül kapnak azonos feladatért azonos bért, ám ez a telephelyek között már nem áll fenn. A multinacionális vállalat szerint a bérkülönbségek oka, hogy „a nemzetközi és a hazai kiskereskedelmi gyakorlatnak megfelelően” minden telephelyén az adott munkakörnyezethez igazodóan nyújt „versenyképes béreket”. A Tesco arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérfejlesztések és a béren kívüli juttatások terén mind a huszonkétezer alkalmazottjának ugyanazt nyújtja.
Szennyezett bébiétel. Magánszemélyek, főként kisgyermekes családok is pert indítanak a Tesco ellen, miután lapunk megírta: a növényvédő szerrel szennyezett Ovko márkájú szlovák bébiételről már napokkal azelőtt tudomást szerzett a hipermarketlánc, mint ahogy a veszélyes élelmiszer híre nyilvánosságra került. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettese, Bognár Lajos lapunknak leszögezte: a vásárlók időben történő tájékoztatása annak az erkölcsi kötelessége lett volna, aki forgalomba hozza a bébiételt.

Bán Mór kis híján megnyerette Hunyadival a rigómezei csatát