Erősítette a Horthy-korban kialakult szívélyes magyar–vatikáni kapcsolatokat, hogy a Budapesten tartott 1938-as eucharisztikus világkongresszus idején hazánkba látogatott a későbbi XII. Piusz pápa, azaz Eugenio Pacelli bíboros államtitkár. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése nyomán – a zsidómentésben tevékenyen részt vevő – Angelo Rotta pápai nunciust kiutasították Magyarországról, éppen 1945. április 4-én. Így Magyarország és a pápai állam között 1945 és 1990 között nem létezett hivatalos diplomáciai kapcsolat. De XII. Piusz Mindszenty kommunizmussal kapcsolatos felfogását osztva és a hercegprímás tanácsára hallgatva ’45-től nem is engedélyezte nunciusa visszatérését Budapestre, nehogy ezzel – akár indirekt módon is – legitimálja a hazánkban készülődő vörös zsarnokságot. VI. Pál (1963–1978) – főként külügyese, Agostino Casaroli bíboros érsek révén – azonban nyitni kezdett a szovjet blokk országai felé. A ma is vitatott Ostpolitik néven elhíresült kezdeményezést a nemzetközi tekintélyszerzésben érdekelt szocialista államok közül Kádárék Magyarországa is kihasználta.
A Rákosi-rezsim durván egyházellenes vonala és a Kádár-rendszer rafináltabb antiklerikalizmusa közötti különbség okául az ötvenhatos tanulságok társadalmi és pártvezetési szinten történő levonását jelöli meg Szabó Csaba (főigazgató-helyettes, Magyar Országos Levéltár). 1956 után az MSZMP úgy értékelte, hogy „az egyházzal a viszony nagyon megromlott, a papi békemozgalmat pedig valósággal lefejezték”. Így – szólt a párt ’58-as határozata – „megsemmisítve a klerikális reakció ellenforradalmi kísérleteit, az egyházakkal pozitív együttműködésre törekszünk”. Soós Viktor Attila egyháztörténész (Magyar Országos Levéltár) elmondja: az érett Kádár-rendszer ravasz módon használta ki az egyház általi legitimációt, így a Vatikánnal nem hivatalos megegyezésre, a magyar katolikus egyházzal pedig a „kis lépések” kölcsönös kompromisszumára törekedett.
Az évtizedekig hűvös magyar–vatikáni kapcsolatokban a nemzetközi enyhülés és a pápa „új keletpolitikája” miatt állt be változás a hatvanas években. 1963 májusában Casaroli vatikáni helyettes államtitkár és a Rákosiék által alapított Állami Egyházügyi Hivatal képviselői Budapesten tárgyalásokat kezdtek. Ennek eredményeként született meg a „részleges megállapodás” 1964 szeptemberében. A modus vivendi értelmében a Vatikán az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával nevezett ki magyar főpapokat, és a pápaság elismerte a magyarországi katolikus papok kommunista alkotmányra tett esküjét. Ahogyan az 1964-es magyar–vatikáni megállapodás volt az első nemzetközi érvényű dokumentum, amelyet a Szentszék a keleti blokk tagjaival aláírt, úgy Kádár János volt az első nem állami tisztséget viselő minőségben a Vatikánba érkező kommunista pártvezető. Ceausescu 1973-ban, Zsivkov ’75-ben, Gromiko szovjet külügyminiszter 1973-ban és ’75-ben ugyan már járt a Vatikánban, ám ők nem pártvezetőként léptek a pápai állam területére, hanem a román, a bolgár, illetve a szovjet állam képviselőjeként.
A hatvanas évek magyar–vatikáni kapcsolatairól öt éve könyvet író Szabó Csaba és az Archiv.net historiográfiai portálon a ’77-es vizit forrásait közlő Soós Viktor Attila elmondja: a legfontosabb akadályt mindkét félnek Mindszenty személye jelentette. 1971. május 21-én megállapodás született a magyar kormány és a Szentszék között, amely után az ’56 óta az amerikai nagykövetségen tartózkodó bíboros elhagyhatta az országot. Erre egy, a mai napig titkos államközi megállapodás és az Elnöki Tanács kegyelmi határozata révén az év szeptemberében nyílt lehetőség. Az antikommunista meggyőződéséhez, esztergomi érseki tisztségéhez és hitéhez mindvégig hű Mindszentyt VI. Pál 1973 végén levélben szólította fel a címéről való lemondásra. Mindszenty elzárkózott, mire VI. Pál egyoldalúan üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Az ügy végére akkor került pont, amikor 1976 februárjában Lékai László bíboros személyében betöltötték a széket. A mind Kádár, mind Casaroli bizalmát élvező Lékai beiktatására Mindszenty halála után egy évvel került sor. Az idős főpap halála azonban Kádár vatikáni vizitje előtt is megnyitotta az utat – amit jelez, hogy Kádár a látogatás utáni sajtótájékoztatóján nyíltan kijelentette: az eddigi „barátkozást” Mindszenty személye akadályozta.
Kádár János és felesége, Tamáska Mária Andreotti olasz miniszterelnök meghívására 1977. június 7–9-én tett hivatalos látogatást Olaszországban. Az MSZMP első titkárát 1977. június 9-én fogadta VI. Pál egyórás magánkihallgatáson, amelyen azonban jelen volt Casaroli, illetve Puja Frigyes külügyminiszter is. Így e diplomáciai trükk révén a magánúton tett vizit kvázi állami látogatásnak minősült. „Az ön látogatása majdnem a végállomását jelenti az utóbbi tizennégy év folyamatainak, közel hozva egymáshoz a Szentszéket és a Magyar Népköztársaságot” – mondta VI. Pál a nyilvánosság előtt tartott beszédében. A pápa jelezte, hogy ugyan sokan rossz szemmel nézik a Szentszék és egy kommunista állam egymáshoz való közeledését, az mégis „a haladás és a békesség” jele. Az egyórás audiencia témái mindmáig titkosak, a Szentszék részéről a találkozón valószínűleg szóba kerülhetett a szerzetesrendek és a hitoktatás ügyének rendezése. Kádár azonban ez utóbbiak kérdésében – nyájas viszonválaszán túl – semmilyen konkrét lépést nem tett.
Szabó Csaba és Soós Viktor Attila szerint a moszkvai engedéllyel lezajlott látogatás a Vatikán és a keleti blokk közötti közeledés kísérleti lépésének tekinthető, amellyel a pártvezetés célja nem volt más, mint a pápával való találkozáson keresztül a rendszer legitimálása és a nemzetközi tekintély növelése. Ezt fejezi ki, hogy Kádár budapesti beszámolóján elmondta: „A pápa elismerte a nép jólétének emelését, ami az ő zsargonja szerinti fogalmazás, de a szocialista építés eredményeit ismerte el. Azoknak az embereknek, akik hívők, és egyetértenek a szocialista célkitűzésekkel, ez lelkiismereti feloldást jelent, vagy mi az ördögöt.”
A Kádár-rendszer és a keleti nyitás politikáját folytató Vatikán kapcsolatrendszeréről, valamint az első titkár szentszéki vizitjéről szól hétfőn az Ősök tere.
Az adás időpontja a Hír Tv-ben: hétfő 22.05. Ismétlések: kedd 10.30; szerda 16.05; szombat 15.05.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
