Játszott: a Videoton Big Band!

1985. május 8-án, huszonöt éve verte a Real Madrid 3-0-ra a Videotont a Sóstói-stadionban, az első mérkőzés után tehát eldőlt a labdarúgó UEFA-kupa sorsa. Bizony, az UEFA-kupáé, ugyanis a székesfehérváriak egészen a döntőig hatoltak, amelynek második, 22-i derbijét meg is nyerték a Bernabéuban. Pedig ekkor már rég túljutott a zenitjén a magyar futball, amely korábban is csak további öt európai kupafinálét tudott felmutatni.

Deák Zsigmond
2010. 05. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lesz katonazenekar, bemutatkozik a Videoton Big Band. Láthatják a szurkolók a legnevesebb Fejér megyei népi együtteseket. Bemutatjuk a Videoton-indulót is, Magay Klementina énekli – nyilatkozta Nagy József, a Sóstói-stadion létesítményvezetője negyedszázada, a labdarúgó UEFA-kupa-döntő első, székesfehérvári felvonása előtt. S tényleg majálishangulat uralkodott, a meccslabdát ejtőernyős hozta a negyvenezres befogadóképességűre duzzasztott, dugig telt létesítménybe. Egy város, egy ország égett futball-lázban, mert a Vidi visszaidézte a régi idők fociját 1984 őszén és 1985 tavaszán, párhuzamosan azzal, hogy a válogatott kivívta (akkor ezt még nem tudhattuk) az eddigi utolsó magyar vb-szereplés jogát.
Utóbbi még természetesnek tűnhetett – a sorozatos részvételek után 1970 és ’74 kiesett, ’78 és ’82 viszont újra megvolt –, a klubszintű siker már nem. A „nagy” Honvéd fénykorában még nem indultak be a nemzetközi sorozatok, utána a BEK-ben nem jutottak el csapataink a végső csatáig. Az UEFA-előd Vásárvárosok Kupáját viszont 1965-ben megnyerte az FTC, majd 1968-ban is döntőzött, csakúgy, mint rá egy évre az Újpesti Dózsa. A KEK-ben az MTK 1964-ben, a Fradi 1975-ben került be a fináléba.
Az 1984–85-ös európai kupák sem úgy indultak, hogy magyar sikerek következnek majd. A Honvédot azonnal kiverte a BEK-ből a Grasshoppers, a Siófokot a KEK-ből a Lárisza, a Rába ETO-t az UEFA-kupából a Manchester United. A Videoton elsőre a csehszlovák Dukla Prahát kapta, Vízekkel és a többi válogatottal. Az első meccs keserves hazai 1-0 Szabó József góljával, a visszavágó Prágában, az eső áztatta Na Julisce stadionban 0-0. Pedig sérülése miatt nem is Disztl Péter védett, hanem Koszta. Aztán a szakállas kapus visszakerült a bajuszos helyett, s bár a második kör első felvonásán két gólt kapott a Parc des Princesben, addigra társai néggyel terhelték meg a Paris SG hálóját! Szuszics, Rocheteau, Niederbacher és a többi sztár csak közelről nézte Burcsáék örömfociját. A visszavágó előbb 2-0, aztán 1-0 ide, a megfejtés az, hogy az első meccset köd miatt félbe kellett szakítani.
Ám a Vidi menetelését már nem lehetett. A 3. fordulóban jött a Partizan Beograd, majd – többek között Szabó mesternégyesének hála – 5-0-s vereséggel ment, aztán hiába nyertek a jugók a visszavágón 2-0-ra, a piros-kék magyar gárda megérte a tavaszt. Amelyet a Manchester Uniteddal kezdett. Bryan Robson, Stapleton, Jesper Olsen, Strachan – ennél nehezebb ellenfél nem jöhetett. S annál nehezebb meccs sem, mint amilyen az Old Traffordon. Gyakorlatilag nem mentek át a mieink a félpályán, ám csak Stapleton talált be. A fehérvári visszavágón pedig Wittmann Géza egy megpattant szabadrúgásból, utána a Vidi már a büntetőpárbajra készült. S jól tette, mert bár Stapleton hibáját Gömöri Ottó még nem büntette, Albistonét Vadász Imre már igen! A négy között következett az újabb jugoszláv (azóta már bosnyák) rivális, a Zseljeznicsar, s a
3-1-es fehérvári siker után Szarajevóban 0-2-nél már neki állt a zászló, ám a 88. percben Csuhay József előretört, s közelről belőtte a döntőbe a Videotont. Amely ekkorra szinte elfogyott, a Real Madrid elleni finálé első felvonására, huszonöt éve többek között Szabó, Májer, Csongrádi nélkül állt fel: Disztl P. – Borsányi, Disztl L., Csuhay, Horváth – Palkovics, Végh, Wittmann, Vadász – Novath (Gyenti, 62), Burcsa. A világverő Real pedig így: Miguel Angel – Chendo, Sanchis, Stielike, Camacho – San José, Gallego, Michel – Butragueno (Juanito, 80.), Santillana (Salguero, 86.), Valdano. Fél óra múltán Michel talált be, a hajrában aztán Santillana és Valdano is, a közönség viszont a 0-3 ellenére sokáig éltette kedvenceit. Akik két hét múlva a madridi Bernabéu-stadionban, Májer bombájának köszönhetően, stílszerűen 1-0-s diadallal zárták a magyar labdarúgás legutóbbi nagy sikerét. Hogy mi volt az akkori Videoton titka? Disztl Péter szerint a pályán kívüli és belüli barátság, a sok jó játékos, s egy kiváló edző. Nevezett Kovács Ferenc így fogalmazott: „25 éve is profibb környezetben nevelkedtek az ellenfelek, ám mi igazi csapatot alkottunk. Jó lenne hasonló nemzetközi siker, de most már sokkal nagyobbak a különbségek a sztárklubok és a többiek között az anyagi lehetőségek miatt.” Tehát a Vidi-sztori vélhetőleg egyszeri és megismételhetetlen marad. Mert az is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.