Óriási port kavart az az InfoRádióban minap elhangzott nyilatkozat, amelyben a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára lesújtó véleményének adott hangot a sanghaji világkiállításon felállított magyar pavilonról.
– Megéltem már sok mindent, de Sanghajban folytak a könnyeim. Senki nem érti, hogy mit akarunk – nyilatkozta Vedres András. A főtitkár ottjártakor úgy tapasztalta, más nemzetek épületeivel ellentétben a május elseje óta nyitva tartó expón a magyar pavilonban akadnak súlyos hiányosságok. Így például üresen áll a szuveníreknek fenntartott vitrinsor, amelynek üvege repedt, s abban csupán egy gyűrött papír zsebkendő árválkodik.
A feltalálók nevében a szakember leginkább a pavilon közepén felállított, három méter magas krómacél gömböcöt kifogásolta, amely, mint ismert, egy orosz matematikus agyából kipattant geometriai talány megoldása. A „keljfeljancsira” emlékeztető tárgy egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal rendelkezik, emiatt bármerre forgatják, bármerre borul, mindig ugyanabba a helyzetbe kerül vissza. A szervezők szerint a gömböc jól példázza azt, hogy a magyarok minden helyzetből talpra tudnak állni.
Vedres András viszont Kínában úgy tapasztalta: a kínaiak tájékoztató táblák és felkészült házigazdák híján nem értik a gömböc lényegét, s azt, mi köze hazánknak a hatalmas fémobjektumhoz. Szavai szerint néhány méterrel arrébb ráadásul két hatalmas pandafigura is magasodik, így a legtöbb látogató azt hiszi, ezen figurák „popsijából kimaradt anyagból formázták a gömböcöt”.
Vedres azt is sérelmezte, hogy a pavilon sarkában olyan filmet vetítenek igen rossz minőségben, amelynek képkockáin többek között a soha meg nem valósított kormányzati negyed makettje, illetve egy Duna-parti lakópark, valamint egy felismerhetetlen gőzfürdő és a Halászbástya látható. A bérelt kockaépület külső borítása szerinte ugyancsak minőségen aluli, amelyen „olcsó, gagyi betűkkel” olvasható a felirat: Hungary. – Borzalmas, tragikus. Hazaárulás – összegezte a főtitkár a magyar akadémikusok alkotta egyesület véleményét.
– Sértő és bántó az, amit a magyar pavilonról állítanak, a kínaiak igenis értik a gömböcöt, sőt, elmondható, hogy telitalálat volt a pavilon közepére állítani ezt a krómacél testet – reagált lapunknak a pavilont 2,5 milliárd forintból működtető Genexpo 2010 Kft. ügyvezetője. Galambos Iván két napja tért haza Sanghajból, s elmondása szerint noha az épület valóban nincs még kész teljesen, a nyitás előtti próbanapokon máris több ezren voltak kíváncsiak Magyarország megjelenésére. – Tény és való, hogy mivel utólag meg kellett erősítenünk a pavilon belső szerkezetét, egy hónapos csúszásban vagyunk, így például hiányoznak a tájékoztató táblák és az eredetileg ajándéktárgyakra szánt vitrinsor is üres, azonban nem törött és nincs benne zsebkendő – védekezett Galambos Iván. Hozzátette: naponta 10-12 hosztesz és 3-4 takarító vigyáz a pavilon rendjére.
Az ügyvezető a feltalálók által emlegetetett pandás összefüggést egyenesen kikérte magának, hiszen mint mondta, a hasonló anyagból készült, „valóban ronda” állatfigurák a valóságban 2,5 kilométerre állnak a gömböctől, a kínai pavilon mellett. Így szerinte azok hátsó felét nem hozhatják összefüggésbe a magyar pavilonnal, amelyet szerinte a „médiát telekürtölő” szubjektív vélemény inkább lejárat, mintsem valós színben tüntet fel.
Lapunknak korábban Jánossy Péter Sámuel budapesti építészmérnök is bírálta a magyar pavilont. Az évtizedekig Sanghaj főépítészeként működő Hugyecz-Hudec László unokaöccse szerint világkiállításra több szempontból is alkalmatlan az épület, ráadásul az alapötlet kísértetiesen hasonlít egy Peking közelében álló épületre. – Hazánkat egy közismert mű lekoppintásával képviselni nem más, mint tudatos lejáratása az országnak – vélekedett az építész.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
