Szövegértés

Infrakultúra

A székely himnusz 1921-ben látott napvilágot, szövegét Csanády György jegyezte, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Egy olyan himnusz született, amely nem készült annak, sohasem lett hivatalos, de a szívekben és a lelkekben élt a tiltás évtizedeiben is.
A szövegíró, Csanády György 1920-ban, a trianoni katasztrófa után megalapította a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE), és annak vezetőjeként tevékenykedett még huszonöt éven át. A verset az önsegélyező és kulturális szervezet májusi nagyáldozat elnevezésű évenként megtartott ünnepélyes találkozójára írta, a címben nem szerepelt a himnusz szó, kantátának nevezték. Mihalik eredetileg lánykarra komponálta a zenét, és egy évvel később, 1922 májusában adták elő először, Aquincumban. A szerző még ugyanebben az évben meghalt. A dal pedig elkezdte diadalútját, népszerűségére jellemző, hogy hamarosan folklorizálódott és így több szövegváltozata is kialakult. Létezik egy úgynevezett régi székely himnusz is, ami ugyan nem az, viszont Bartók Este a székelyeknél című művének rubato dallama. Az ereszkedő pentaton dallam a népdalok mintáját követi, de Bartók szerzeménye, a húszas években írt hozzá szöveget egy ismeretlen költő, imigyen: „Ó, én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem, vándorlásban reménységem, ínségemben légy kenyerem. Vándor fecske sebes szárnyát, vándorlegény vándorbotját, vándor székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély földjét. Vándor fecske hazatalál, édesanyja fészkére száll, hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.” A szöveg egyszerre idézi a népdalok, az archaikus népi imádságok és a református énekek világát és még szép is. A székely himnuszt („az igazit”) nehéz énekelni, emiatt egyébként lassan is terjedt el. Magam először 1978-ban, gimnazista koromban énekeltem nyilvános helyen, ez közepesen bátor tettnek számított, baromi nagy pofonokat lehetett érte kapni. A helyszín a Barackos fedőnevű italbolt volt, egy Pethő Attila nevű fiú írta le a szöveget, jó költő és kemény arc. Az ilyesmit az ember nem felejti el, a cigány egy százasért húzta el, ami nem volt rossz pénz akkor, kissé sietve és az ajtót figyelve. A második alkalomra az Erdélj! tüntetés kapcsán került sor, lényegesen nagyobb társaságban és már kissé szabadabban. A székely himnuszt le lehet rossz műdalozni, csak nem érdemes. Az összetartozás érzésén is lehet röhögni, ez meg ízlés és neveltetés kérdése. A székely himnusz egyik nagy éve 2009 volt. Szegeden, a Vértó melletti kurgánon felavatták első emlékművét, a fából faragott szoborcsoportban (Barta János alkotása) egész alakos szobra van Csanádynak és Mihaliknak. A másik 2010. Az új magyar parlament megalakulása után a képviselők elénekelték a székely himnuszt is. Közben az ország egyik volt miniszterelnöke és a barátai elkezdtek kiszállingózni. Valószínűleg nem tudták a szöveget.