Régóta várják a magyar beszállítók, hogy a kormány konkrét segítséget nyújtson a multinacionális láncok visszaéléseivel szemben. Az új kormányprogram véget kíván vetni az óriáscégek eddigi gyakorlatának, így a jövőben eltűnhet a köznyelvben polcpénzként ismertté vált pluszteher is, amellyel a kereskedők jelenleg megsarcolják a gyártókat az árujuk kihelyezéséért cserébe. Megszűnhet a beszerzési ár alatti értékesítés, illetve a megrendelések szerződéses határidőn túli kifizetése is, vagyis a kis- és középvállalatoknak várhatóan nem kell majd meghitelezniük a nagy bevásárlóközpontok működését. Megszűnhet az a gyakorlat is, miszerint a multik a jobb minőségű hazai portékát saját termelőjük olcsóbb termékére cserélik le, még akkor is, ha az sokkal silányabb minőségű.
Az Orbán-kabinet a megvitatás alatt álló kormányprogramjában leszögezi: noha a piaci versenyt nem korlátozhatja állami döntés, az erőfölényből származó diktátumok gyakorlata mégsem felel meg a szabad kereskedelemnek. Vagyis Európa fejlett gazdaságainak mintájára a polgári kormány az eddiginél hatékonyabb eszközökkel kívánja megvédeni a jövőben mind a magyar beszállítók, mind a kis üzletek érdekeit a multinacionális hálózatokkal szemben.
*
A program konkrétumként a jogi keretek szigorítását, a meglévő szabályok betartatását és a szankciók növelését helyezi kilátásba annak érdekében, hogy a láncok betartsák határidős fizetési kötelezettségeiket, emellett ne tudjanak önköltségi ár alatt élelmiszert értékesíteni, és multiadót szedni a kiszolgáltatott kicsiktől. A tervek szerint a Fidesz-kormány szabályozókat vezet be annak érdekében, hogy a magyar termékek ne tűnjenek el végleg a láncok polcairól, emellett úgy erősítené a piaci versenyt, hogy hazai tulajdonú értékesítési láncok létrejöttét támogatná.
– Józanul közelíti meg a már jó ideje fennálló problémákat a kormányprogram, mert elsősorban az üzleti élet tisztaságát próbálja biztosítani a korábbi gyakorlat helyett, amely csak indulatokat gerjesztett az ágazatban – értékelte kérdésünkre a kormányzati elképzeléseket Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára bírálta a jelenleg érvényben lévő, beszállítókat védő törvényt, mert az nem tesz különbséget a kínai fokhagyma és a szabolcsi alma között, hiszen gyenge védelmi rendszere a magyar piacon megforduló portékákra és annak beszállítóira egyaránt vonatkozik. A kormány ezzel szemben törvényi eszközökkel a hazai kistermelőknek kíván nagyobb teret biztosítani. Vámos szerint ugyanakkor, ha túl szigorú büntetéseket fogalmaznak meg a szabályok betartása érdekében, félő, hogy a multik elfordulnak a magyar beszállítóktól, és külföldről rendelik meg kínálatuk java részét.
Mai értéken számolva legalább 13-15 ezermilliárd forintot vettek el a magyar kisvállalkozásoktól a külföldi tulajdonú kereskedelmi áruházláncok – állította lapunknak az egyik hazai beszállító cég vezetője. Az élelmiszeriparban működő vállalkozás igazgatója szerint idehaza olyannyira eltorzultak a viszonyok a kereskedelemben, hogy már csak markáns döntésekkel lehet megmenteni a versenyhátrányban lévő hazai cégeket.
Mint ismert, tavaly csúfosan megbukott az az agrártárca által felügyelt kezdeményezés, amely etikai kódexben szabályozta volna többek között a multik sarcolási gyakorlatát. Ugyanígy az ősszel elfogadott beszállítói törvényt addig torpedózták a különféle érdekcsoportok, amíg a jogszabály végül alaposan felhígult, így például elmaradt a polcpénz korlátozása. A tapasztalatok szerint ma a multinacionális láncok más néven ugyan, de éppúgy vámot szednek a sarokba szorított és kiszolgáltatott helyzetben lévő beszállítóktól.
A beszállító lapunknak arra is rámutatott, mennyi pénzt nyertek a hazai cégeken az óriásláncok az elmúlt 12 évben. Számításai szerint a multik éves nettó forgalmából levonva a külföldi áruk becsült forgalmát, majd a maradványt beszorozva a visszatérítések mértékével, 8-10 ezermilliárd forint jön ki, ami az inflációt is figyelembe véve 13-15 ezermilliárd forintnyi nyereséget jelenthet a teljes időszakra számítva. – Ez az, amit tőlünk, termelőktől, gyártóktól vettek el a multik, s aminek csak egy töredékét fordították termékfejlesztésre és munkahelyteremtésre – jegyezte meg.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
