Késlekedő kínai cégek

Kezdetben kétezer, később több száz vezető kínai cég betelepülésének ígéretével kecsegtetett az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal, amely azt ígérte: a gyümölcsöző gazdasági eredmények nyomán európai hídfőállássá válunk. A számok alapján azonban a kínai tőke máig nem települt Magyarországra.

2010. 06. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legalább öt éve zajlanak kétoldalú tárgyalások arról, hogy Kína hazánkban építi ki az egész EU-t felölelő regionális központját, a távol-keleti üzletemberek nagykereskedelmi és információs bázisát. A főváros XV. kerületében lévő Asia Centerbe tervezett, mintegy 300 millió eurós beruházással megvalósuló China Brand Trade Center (CBTC, magyarul kínai márkás áruk központja) azonban a mai napig nem bővelkedik az elektronika, a gépipar és az építőipar területéről érkező bérlőkben.
Először 2007 szeptemberében, Gyurcsány Ferenc pekingi látogatása alkalmával jelentették be, hogy hamarosan mintegy kétszáz cég települ hazánkba.
A Medgyessy Péter által kinevezett magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott akkor előnyösnek nevezte, hogy itt valósul meg a központ, hiszen, mint mondta, a betelepülő kínai vállalkozások munkahelyeket teremtenek, és az adójuk jelentős bevételt hoznak a költségvetésnek. Huszty András a kancellária kötelékében folytatott tevékenysége egyik fő eredményeként jelölte meg a kínai cégek betelepítését, mondván, ez számos üzleti előnnyel jár majd a magyar vállalkozások számára.
2008 tavaszán lapunknak adott interjújában Huszty azt ígérte, a következő év elején megnyit az óriási központ, egyúttal megérkeznek az „első fecskék” is az ázsiai országból. Noha az ötvenmillió eurós bővítésre váró Asia Center és a szomszédos China Mart bérbevételéről valóban megszületett szerződés a kínai kereskedelmi minisztériummal, az első kétszáz cég mindezidáig nem érkezett meg. Úgy tudjuk, a CBTC-központot 2014 előtt a komolyabb iparágak kínai képviseletei biztosan nem népesítik be. Pedig a központban külön vámhivatal épült a gyorsabb ügyintézés érdekében, sőt a magyar állam a vízumkérdésben is a kínaiak segítségére sietett. Ezenkívül Huszty korábbi tájékoztatása szerint az itt letelepedő távol-keletieket a lakáskérdésben, az egészségügyi ellátás, a jogosítvány és más hasonló szolgáltatások terén is támogatják.
A betelepülés elmaradásának okairól csak találgatnak a piacon. Nem tudni, vajon a Kóka János volt gazdasági miniszter nevével fémjelzett kínai tőkét idecsalogató akcióban kínált, készpénzt is tartalmazó kormányzati támogatást, a munkahely-teremtési hozzájárulást és az adókedvezményeket kevesellték a tőkeerős külföldiek, vagy más okból késik a központ megvalósítása. Mint korábban megírtuk, lapunkhoz eljutott olyan minisztériumi információ is, miszerint a hatóságok ellenőrzési rendszerének alacsony hatásfoka is hozzájárult ahhoz, hogy a kínai cégek Magyarországot szemelték ki európai bázishelyül. Azt Huszty András is elismerte, hogy a magyar kormány tudtával áramlanak be hozzánk a hazai kereskedőknek óriási kárt okozó, feketepiacon terjedő hamis kínai árucikkek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.