Legalább öt éve zajlanak kétoldalú tárgyalások arról, hogy Kína hazánkban építi ki az egész EU-t felölelő regionális központját, a távol-keleti üzletemberek nagykereskedelmi és információs bázisát. A főváros XV. kerületében lévő Asia Centerbe tervezett, mintegy 300 millió eurós beruházással megvalósuló China Brand Trade Center (CBTC, magyarul kínai márkás áruk központja) azonban a mai napig nem bővelkedik az elektronika, a gépipar és az építőipar területéről érkező bérlőkben.
Először 2007 szeptemberében, Gyurcsány Ferenc pekingi látogatása alkalmával jelentették be, hogy hamarosan mintegy kétszáz cég települ hazánkba.
A Medgyessy Péter által kinevezett magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott akkor előnyösnek nevezte, hogy itt valósul meg a központ, hiszen, mint mondta, a betelepülő kínai vállalkozások munkahelyeket teremtenek, és az adójuk jelentős bevételt hoznak a költségvetésnek. Huszty András a kancellária kötelékében folytatott tevékenysége egyik fő eredményeként jelölte meg a kínai cégek betelepítését, mondván, ez számos üzleti előnnyel jár majd a magyar vállalkozások számára.
2008 tavaszán lapunknak adott interjújában Huszty azt ígérte, a következő év elején megnyit az óriási központ, egyúttal megérkeznek az „első fecskék” is az ázsiai országból. Noha az ötvenmillió eurós bővítésre váró Asia Center és a szomszédos China Mart bérbevételéről valóban megszületett szerződés a kínai kereskedelmi minisztériummal, az első kétszáz cég mindezidáig nem érkezett meg. Úgy tudjuk, a CBTC-központot 2014 előtt a komolyabb iparágak kínai képviseletei biztosan nem népesítik be. Pedig a központban külön vámhivatal épült a gyorsabb ügyintézés érdekében, sőt a magyar állam a vízumkérdésben is a kínaiak segítségére sietett. Ezenkívül Huszty korábbi tájékoztatása szerint az itt letelepedő távol-keletieket a lakáskérdésben, az egészségügyi ellátás, a jogosítvány és más hasonló szolgáltatások terén is támogatják.
A betelepülés elmaradásának okairól csak találgatnak a piacon. Nem tudni, vajon a Kóka János volt gazdasági miniszter nevével fémjelzett kínai tőkét idecsalogató akcióban kínált, készpénzt is tartalmazó kormányzati támogatást, a munkahely-teremtési hozzájárulást és az adókedvezményeket kevesellték a tőkeerős külföldiek, vagy más okból késik a központ megvalósítása. Mint korábban megírtuk, lapunkhoz eljutott olyan minisztériumi információ is, miszerint a hatóságok ellenőrzési rendszerének alacsony hatásfoka is hozzájárult ahhoz, hogy a kínai cégek Magyarországot szemelték ki európai bázishelyül. Azt Huszty András is elismerte, hogy a magyar kormány tudtával áramlanak be hozzánk a hazai kereskedőknek óriási kárt okozó, feketepiacon terjedő hamis kínai árucikkek.
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg