Önkormányzati diéta

A Fidesz–KDNP kétharmados országgyűlési többsége a legkorábban beváltott választási ígéretek sorában a napokban csökkentette az önkormányzati képviselők számát: októbertől öszszesen több mint harmadával kevesebb helyi mandátum lesz. Leginkább a fővárost és a megyéket érinti a döntés, de mindenütt kisebb létszámú testületek jönnek létre, főként a pártlisták megnyirbálásával. A mindez ellen tiltakozó parlamenti ellenzék érveit gyengíti, hogy az érdekképviseletek kifejezetten a hatékonyság miatt támogatták a lépést.

Csaknem a felére csökken a Fővárosi Közgyűlés létszáma várhatóan 2010. október 3-tól az Országgyűlésben a hét elején elfogadott kétharmados jogszabály-módosítás alapján: az 1990-ben még 88, 1994 óta pedig 66 plusz 1 tagú testületbe 34 képviselőt juttathatnak a választók a pártlistákról. A gyakran nehézkesen működő vagy éppen döntésképtelennek bizonyuló közgyűlésbe jutó politikusok így a főpolgármesterrel együtt sem érik el majd a három tucatot. Minden képviselői mandátum alapja az adott lakosságszám, ami Budapesten a KSH legutolsó, 2009. január 1-jével közzétett adata szerint alig haladta meg, az 1,7 milliót. Míg a korábbi 66-os létszám rögzítve volt, mostantól minden 50 ezer lakos után egy képviselő választható.
A leendő városvezetés felelősségét erősítheti például az ajánlás megszigorítása, amely az eddigi fél százalék négyszeresére, 2 százalékra növelte például a főpolgármester-jelöltséghez szükséges támogatást. A legutóbbi választói névjegyzék adatai szerint közel 1,3 budapesti közül 6700 helyett 27 ezernél is többen kell támogassanak egy jelöltet. A fővárosban elsősorban a nagy kerületekben várható nagy csökkenés, Újbudán például az eddig a polgármesterrel együtt 38 tagú képviselő-testületben nem lehet több 25 helyi politikus, de a legkisebb létszámúak között a budavári, illetve a soroksári testületek is 18 tagúról 12-re csökkennek.
Leglátványosabban a megyéket fogták „fogyókúrára”: a főváros lakosságát leszámítva a legtöbben Pest megyében élnek, jóval többen, mint 1,1 milliónyian. Őket ezután 80 helyett 41-en képviselhetik majd a közgyűlésben. Debrecent leszámítva a 335 ezres Hajdú-Biharban pedig az eddigi 40 képviselő helyett már csak 17 kaphat mandátumot, míg sok háromszázezres lélekszámot meg nem haladó megyében az eddigi 40 helyett legfeljebb 15 lehet közgyűlési képviselő.
A tízezer lakos feletti települések között kiemelkednek a megyei jogú városok. Az önkormányzati választáson a 206 ezres lélekszámú Debrecenben például 50 helyett polgármesterrel együtt ugyanakkora lehet a közgyűlés mint Budapesten, azaz 35 tagú, a 170 ezres Miskolcon 45 helyett 30, a 120 ezres Nyíregyházán 28 helyett 18, de az alig több mint 33 ezernyi lakosú Szekszárdon is 24-ről 15-re csökken a képviselők száma.
Bár egy-két fővel a tízezres lélekszám alatti településeken, községekben, falvakban egy-két képviselővel szintén kevesebb lehet októbertől. A jogszabályban, ahol lehetett, elsősorban a párt-, más néven kompenzációs listákat szűkítették. Emiatt a parlamentben az egyharmadot el nem érő ellenzék tiltakozott, azonban az önkormányzati szövetségek – pártállástól függetlenül – támogatták az elsősorban nem megtakarításként, hanem a működés hatékonyságának javításaként bevezetett közgyűlési, testületi „fogyókúrát”.