A Diagon a Cordentől kapott négymilliárd forintos megbízást arra, hogy Oroszországban baktérium- és vírusteszteket gyártasson, amelyek végső úti célja Indonézia lett volna – állította Kern József, a Diagon tulajdonosa az ipari kémkedési ügy legutóbbi tárgyalásán. Kern szerint az üzlet azért hiúsult meg, mert volt kollégái ellopták a Diagon receptúráit, hogy őt kikerülve azt orosz partnerének eljuttassák, akivel összebeszéltek a háta mögött. Mindennek ellentmond az, hogy a receptúrák bárki által megtalálhatók, és szabadon letölthetők az internetről, így ellopni sem lehetett őket, illetve az, hogy az orosz Lytech cég cáfolta, hogy megbízást kapott volna a Diagontól tesztek legyártására. A nyomozó hatóságok Kern érdekei és bemondásai alapján folytatták a büntetőeljárást, amely már bírósági szakaszba került.
Kern más meglepetést is tartogatott a bíróság számára. Elmondta, hogy a Corden Kft. nevében Fodor Lajos ügyvezető járt el a szerződés megkötésekor. Fodor a gyulai kórház laboratóriumának főosztályvezetője, azaz vezető köztisztviselő. A hivatalos cégadatok szerint évekig sértette a köztisztviselői törvényt azzal, hogy a főosztály-vezetői állásával párhuzamosan az ugyancsak labordiagnosztikával foglalkozó magáncég ügyvezetését is ellátta. Ráadásul a jogszabályban leírt összeférhetetlenségről a kórház vezetését sem tájékoztatta hivatalosan – ezt már Kovács József főigazgatótól, fideszes országgyűlési képviselőtől tudtuk meg, aki ugyanakkor elismerte: ha nem is hivatalosan, de tudott a dologról. A törvény szerint az ilyen összeférhetetlenség olyan fegyelmi vétség, amely a köztisztviselő munkahelyének elvesztésével kellett volna járnia, de Fodor ellen a négy év alatt semmilyen fegyelmi eljárást nem indított a kórház vezetése vagy a fenntartója, a Békés megyei önkormányzat. Fodor Lajos egyébként nagy szaktekintély a kis magyar egészségügyben, ő a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnökhelyettese. Amikor azonban felhívtuk telefonon a professzort – sok iskolája ide vagy oda –, köszönni nem volt képes, s az első kérdésre sem válaszolva bárdolatlanul letette a telefont. Utána már nem lehetett elérni. Az eset kísértetiesen hasonlít a Diagon és Corden Kft. más munkatársainak reakciójára, akik az újságíró kérdéseire azonnal olyan mogorvákká válnak, mintha félnivalójuk lenne.
A gyulai kórház Kern Józsefnek mindig is aranybányát jelentett. Cége a kilencvenes évek óta beszállítója az intézménynek. Épp azóta, amióta cégébe „kilopta” a kórház egyik szakemberét. Azt, aki addig a központi laboratórium számára készített különböző diagnosztikai anyagokat. A kórháztól kivitt ipari titkokat és a szakembert Kern agresszív piacszerzésre használta föl. Akciójával a gyulai közkórház többszörösen pórul járt, hiszen amellett, hogy „kiszervezték” tőle szakemberét, a továbbiakban kénytelen volt a Diagontól vásárolni ugyanazt és drágábban, amit addig saját maga képes volt előállítani. Mindezek ellenére nem romlott meg az üzletember kapcsolata az intézménnyel, sőt a mai napig szállít számára eszközöket.
A gyulai eset is arra mutat rá, hogy az ország közszolgáltató intézményrendszerébe privatizációval beépült Kern József szputnyiksebességgel gyarapodó cégbirodalma óriási kockázatot jelent a forráshiánytól nyögő, a közép-európai színvonaltól is egyre távolabb kerülő magyar egészségügynek. Miközben az elmúlt években – csak rajta keresztül – közpénz milliárdok folytak el, sokszor fölöslegesen, az üzletember ma már egy olasz luxussportkocsival járja ellenőrizni a mihamarabb gyógyulni vágyó, ám egyre hosszabb sorokban váró állampolgárokat fogadó egészségügyi intézményeket. A magatartása szerint az e cégbirodalomhoz sorolható Corden Kft. a legkülönösebb eleme a rendszernek. A Corden ugyanis úgy működik, mintha Kerné lenne. Az összehangolt működésen túl erre utal az is, hogy Kern saját nevére vett cégeinek tisztviselői és munkatársi hálózata a Cordent is keresztül-kasul átszövik, illetve hogy a Corden laborvezetői közül többen elárulták lapunknak: Kern a tulajdonosa a cégnek. Az üzletember azonban váltig tagadja, hogy az ő érdekeltségébe tartozna a vállalat.
A titkosszolgálatokat működtető magyar kormány szempontjából kulcskérdés lenne kideríteni a rejtőzködő tulajdonost. Hiszen az állampolgárok tömegeit vizsgáló laborcég felelőssége óriási, végső soron közpénzből működik, tisztázatlan háttere tehát nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az egészségügyi hatóságok pedig nyomozati jogkör híján tehetetlenek az igazság kiderítésében, amely számukra viszont óriási szakmai kockázatot hordoz. E kockázat jelei pedig máris megmutatkoztak. A Diagon Kft. által gyártott vírus- és baktériumtesztek alkalmasságát ugyanis az összeférhetetlenség alapos gyanújába keveredett Corden állapította meg, s az általa kiállított referenciaigazolások alapján vizsgálhatnak velük betegeket. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal ugyan felfüggesztette a cég egyik, a H1N1 vírustesztjének forgalmazását már, ám a Diagon más, ugyancsak súlyos betegségek kiszűrését szolgálótesztjei is forgalomban vannak.
A magyar államnak eddig nem fájt a veszteség, ezért kénytelenek voltunk mi utánajárni a Cordennek. Kiderült, hogy az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatnak az amerikai szervezetek egyáltalán nem érzékelik aktivitását. Bejegyzett székhelyén nem ismerik, postát a megadott címre nem tudnak eljuttatni. Számukra a Corden olyan, mintha nem is létezne. Mivel mi sem jártunk sikerrel, hogy még jobban a cégadatok mögé pillantsunk, kénytelenek voltunk újabb szervezet segítségét igénybe venni. E pillanatban az amerikai adóhatóságtól várunk adatokat.
origo.hu
Bennfentes kereskedelem: fenyegetéssel próbálja Magyar Péter eltussolni a bűncselekményt
