Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv idei évben érvénybe lépő intézkedései biztosítják, hogy a 2010-re előirányzott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesüljön. A második fél évben már pozitívan fogja befolyásolni a mutatót a csaknem kétszázmilliárd forintos pénzintézeti adó, a beruházások, dologi kiadások korábban említett felülvizsgálata, a költések visszafogása – magyarázta a Magyar Nemzet érdeklődésére Eppich Győző, az OTP Bank elemzője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által tegnap közzétett tájékoztatójából kiderül, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely mutató nem egyezik meg teljesen az unió által nyomon követett államháztartásihiány-mutatóval – a GDP 4,8 százalékát tette ki a második negyedévvel záruló elmúlt egy évben. Eppich a friss adatok tükrében sem látja semmilyen akadályát az idei éves deficitterv teljesülésének. – Az MNB statisztikája az idei és a következő két évben is nagyobb eltérést mutathat az uniónak jelentett hiánytól. Ennek hátterében az áll, hogy a nemzetközi hitelcsomag lehívása után felduzzadt a jegybank devizatartaléka, amivel párhuzamosan a kötvényállomány is megemelkedett. Mivel előbbire a jegybank devizakamatot kap, utóbbira viszont forintkamatot kell fizetnie, a jegybanknál veszteség halmozódott fel, amelynek elszámolása másként történik a jegybanki és az uniós statisztikákban.
Mint arról korábban már beszámoltunk, július végére az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya elérte az egész évre tervezett érték több mint 114 százalékát, vagyis a második fél évben a költségvetés egyenlegének többletet kell termelnie, hogy ledolgozza ezt a hátrányt, és a hiánycél ne kerüljön veszélybe. Erre azonban reális esély mutatkozik – fejtette ki az elemző.
Az MNB számításai szerint az államháztartás bruttó adóssága június végére elérte a GDP csaknem 83 százalékát, vagyis a 22 075 milliárd forintot; a második féléves adat 2,5 százalékponttal haladja meg az első negyedév adatát. Az emelkedés hátterében a gyengülő árfolyam miatt átértékelődő állami devizaadósság állt. Eppich Győző szerint a konvergenciaprogramban szereplő hiánypálya megvalósulása esetén a magyar GDP-arányos államadósság még egy visszafogottabb növekedés mellett is csökkenésnek indulhat 2011-től.
A jövő nem látható előre, bizonytalan a világgazdaság helyzete, de amennyiben továbbra is jól alakul az export és a fizetési mérleg, az ország nem fog rászorulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére – mondta lapunk kérdésére Bod Péter Ákos közgazdász. A szakember nem tartja valószínűnek, hogy a hitelminősítő intézetek (Moody’s, Standard & Poor’s és Fitch) rontsanak Magyarország besorolási mutatóján. Mint mondta, az intézetek kockázati tényezőnek tartották, hogy július 17-én az IMF-fel a tárgyalások egy újabb középtávú megállapodás megkötése nélkül zárultak le, s figyelőlistára tették Budapestet. De azóta bebizonyosodott hogy a sajtó túlreagálta a híreket, a finanszírozás a piacról megoldható. „Semmiféle összeesküvést nem látok ebben, a minősítők előtt nem volt világos, hogy mi történt az IMF és a kormány között. Ha a makrogazdasági elemzők továbbra is azt tapasztalják, hogy a tőkepiac finanszírozza hazánkat, leminősítésre nem kerül majd sor. Egyébként térségszinten épp a leminősítéssel ellenkező folyamatok indultak be” – mutatott rá a szakember.
Bod Péter Ákos szerint nincs semmi meglepő abban, hogy Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi tárgyalásvezetője a francia Le Monde című lapban azt nyilatkozta: Magyarországnak most tényleg nincs szüksége a segítségükre, vagyis újabb hitelfolyósításra. – Ez egybecseng az Orbán Viktor, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági miniszterhelyettes korábbi kijelentéseivel, miszerint egyelőre nem fordulunk a nemzetközi pénzintézethez, de ez a körülmények függvényében később változhat – hangsúlyozta a közgazdász. Szerinte a külföldi és a hazai sajtóban is „túlságosan felforrtak” az indulatok a tárgyalások megszakításának (pontosabban a készenléti hitelmegállapodás meghosszabbításának elmaradásának) hírére. Nem tartja szerencsésnek, hogy augusztus elejétől ennek a kérdésnek a megvitatásában az érzelmek vették át a szerepet, s azt a tényt, hogy hazánk képes a piacról fedezni finanszírozási igényét, egyesek próbálták felhasználni a Nemzetközi Valutaalap- és az Európai Unió-ellenes retorikájukban.

Csak kevesen válaszolják meg mind a 7 találós kérdést helyesen – Önnek sikerül?