A 29 pont biztosítja a deficitcélt

Nincsenek olyan jelek a gazdaságban, amelyek veszélyeztetnék az államháztartási hiány év végére tervezett 3,8 százalékos szintjét, s jövőtől már csökkenhet az államadósság GDP-arányos mértéke is – reagált a jegybank tegnap közzétett adataira lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. Bod Péter Ákos közgazdász a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy amennyiben továbbra is jól alakul az export és a fizetési mérleg, az ország nem fog rászorulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, de ennek ellenkezője is előfordulhat.

Nagy Vajda Zsuzsa
2010. 08. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv idei évben érvénybe lépő intézkedései biztosítják, hogy a 2010-re előirányzott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesüljön. A második fél évben már pozitívan fogja befolyásolni a mutatót a csaknem kétszázmilliárd forintos pénzintézeti adó, a beruházások, dologi kiadások korábban említett felülvizsgálata, a költések visszafogása – magyarázta a Magyar Nemzet érdeklődésére Eppich Győző, az OTP Bank elemzője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által tegnap közzétett tájékoztatójából kiderül, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely mutató nem egyezik meg teljesen az unió által nyomon követett államháztartásihiány-mutatóval – a GDP 4,8 százalékát tette ki a második negyedévvel záruló elmúlt egy évben. Eppich a friss adatok tükrében sem látja semmilyen akadályát az idei éves deficitterv teljesülésének. – Az MNB statisztikája az idei és a következő két évben is nagyobb eltérést mutathat az uniónak jelentett hiánytól. Ennek hátterében az áll, hogy a nemzetközi hitelcsomag lehívása után felduzzadt a jegybank devizatartaléka, amivel párhuzamosan a kötvényállomány is megemelkedett. Mivel előbbire a jegybank devizakamatot kap, utóbbira viszont forintkamatot kell fizetnie, a jegybanknál veszteség halmozódott fel, amelynek elszámolása másként történik a jegybanki és az uniós statisztikákban.
Mint arról korábban már beszámoltunk, július végére az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya elérte az egész évre tervezett érték több mint 114 százalékát, vagyis a második fél évben a költségvetés egyenlegének többletet kell termelnie, hogy ledolgozza ezt a hátrányt, és a hiánycél ne kerüljön veszélybe. Erre azonban reális esély mutatkozik – fejtette ki az elemző.
Az MNB számításai szerint az államháztartás bruttó adóssága június végére elérte a GDP csaknem 83 százalékát, vagyis a 22 075 milliárd forintot; a második féléves adat 2,5 százalékponttal haladja meg az első negyedév adatát. Az emelkedés hátterében a gyengülő árfolyam miatt átértékelődő állami devizaadósság állt. Eppich Győző szerint a konvergenciaprogramban szereplő hiánypálya megvalósulása esetén a magyar GDP-arányos államadósság még egy visszafogottabb növekedés mellett is csökkenésnek indulhat 2011-től.
A jövő nem látható előre, bizonytalan a világgazdaság helyzete, de amennyiben továbbra is jól alakul az export és a fizetési mérleg, az ország nem fog rászorulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére – mondta lapunk kérdésére Bod Péter Ákos közgazdász. A szakember nem tartja valószínűnek, hogy a hitelminősítő intézetek (Moody’s, Standard & Poor’s és Fitch) rontsanak Magyarország besorolási mutatóján. Mint mondta, az intézetek kockázati tényezőnek tartották, hogy július 17-én az IMF-fel a tárgyalások egy újabb középtávú megállapodás megkötése nélkül zárultak le, s figyelőlistára tették Budapestet. De azóta bebizonyosodott hogy a sajtó túlreagálta a híreket, a finanszírozás a piacról megoldható. „Semmiféle összeesküvést nem látok ebben, a minősítők előtt nem volt világos, hogy mi történt az IMF és a kormány között. Ha a makrogazdasági elemzők továbbra is azt tapasztalják, hogy a tőkepiac finanszírozza hazánkat, leminősítésre nem kerül majd sor. Egyébként térségszinten épp a leminősítéssel ellenkező folyamatok indultak be” – mutatott rá a szakember.
Bod Péter Ákos szerint nincs semmi meglepő abban, hogy Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi tárgyalásvezetője a francia Le Monde című lapban azt nyilatkozta: Magyarországnak most tényleg nincs szüksége a segítségükre, vagyis újabb hitelfolyósításra. – Ez egybecseng az Orbán Viktor, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági miniszterhelyettes korábbi kijelentéseivel, miszerint egyelőre nem fordulunk a nemzetközi pénzintézethez, de ez a körülmények függvényében később változhat – hangsúlyozta a közgazdász. Szerinte a külföldi és a hazai sajtóban is „túlságosan felforrtak” az indulatok a tárgyalások megszakításának (pontosabban a készenléti hitelmegállapodás meghosszabbításának elmaradásának) hírére. Nem tartja szerencsésnek, hogy augusztus elejétől ennek a kérdésnek a megvitatásában az érzelmek vették át a szerepet, s azt a tényt, hogy hazánk képes a piacról fedezni finanszírozási igényét, egyesek próbálták felhasználni a Nemzetközi Valutaalap- és az Európai Unió-ellenes retorikájukban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.