A korona misztériuma

Égi élő igazság. Jelenczki István rendező a Szent Korona történetét és mitikus jelentőségét foglalta tisztán, szépen megjelenített, gondolatgazdag filmbe, amelyet Magyarország 2008-as válságának évadján, október 30-án mutattak be. A filmet a legméltóbb pillanatban, augusztus 20-án, Szent István ünnepén, délután öttől láthatjuk újra az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

2010. 08. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenczki István a Szent Korona-tan hiteles szakértőit, V. Hunyadi László ötvös-történészt, Kocsis István író-történészt, Molnár V. József néplélekkutatót, Tóth Zoltán József jogtörténészt, Zétényi Zsolt ügyvédet szólaltatja meg. Ők elmondják, hogy a magyar Szent Korona jelképezi a mindenkori magyar nemzet szövetségét az égiekkel, a Szentháromsággal és a magyarok nagyasszonyával, Szűz Máriával. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján államalapító királyunk, I. (Szent) István Székesfehérváron, a Mennybe emelt Szűz Mária templomában ajánlotta a történelmi Magyarországot az áldott szűz kegyelmébe. Ennek a szövetségnek az elidegeníthetetlen jelképe a Szent Korona. Ahogy a filmben is elhangzik Szent István a fiához intézett intelmei alapján: az égiekkel kötött frigy a Szent Koronát a mindenkori király fölé emeli, amely „jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együtt élő, vendégként befogadott idegen népeket.” A Szent Korona, mint a királyok felett álló jogi intézmény, Európában egyedülálló, igazságos és demokratikus intézményrendszert teremtett meg, hiszen leválthatóvá tette a királyt is abban az esetben, ha méltatlanná válik a koronához, s megsérti az apostoli kereszténység, az isteni igazságosság alapelveit. Amikor a honra a legnagyobb veszélyek leselkedtek, a korona jelentőségét is megpróbálták csökkenteni idegen királyok és méltatlan államfők. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából az Országgyűlés megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről, mely szerint a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. A Szent Korona mint jogi személy a magyar állam megfelelője. Ekkor a korona méltó helyére került, a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá.
Szégyenteljes és jellemző, hogy Magyarország bukott miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc kétségbe vonta, hogy a Szent Korona a Magyar Köztársaság első számú jelképe lenne. Azt, hogy elindultunk a mélypontról, jelzi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök a Szent Koronára utalna az új alkotmányban. Méltó hát Szent István örökségéhez, hogy az Égi élő igazság című filmet Szent István napján, a körmenettel egy időben láthatjuk ugyanott, ahol 2008-ban az eredeti bemutatója volt, az Uránia filmszínházban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.