Jelenczki István a Szent Korona-tan hiteles szakértőit, V. Hunyadi László ötvös-történészt, Kocsis István író-történészt, Molnár V. József néplélekkutatót, Tóth Zoltán József jogtörténészt, Zétényi Zsolt ügyvédet szólaltatja meg. Ők elmondják, hogy a magyar Szent Korona jelképezi a mindenkori magyar nemzet szövetségét az égiekkel, a Szentháromsággal és a magyarok nagyasszonyával, Szűz Máriával. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján államalapító királyunk, I. (Szent) István Székesfehérváron, a Mennybe emelt Szűz Mária templomában ajánlotta a történelmi Magyarországot az áldott szűz kegyelmébe. Ennek a szövetségnek az elidegeníthetetlen jelképe a Szent Korona. Ahogy a filmben is elhangzik Szent István a fiához intézett intelmei alapján: az égiekkel kötött frigy a Szent Koronát a mindenkori király fölé emeli, amely „jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együtt élő, vendégként befogadott idegen népeket.” A Szent Korona, mint a királyok felett álló jogi intézmény, Európában egyedülálló, igazságos és demokratikus intézményrendszert teremtett meg, hiszen leválthatóvá tette a királyt is abban az esetben, ha méltatlanná válik a koronához, s megsérti az apostoli kereszténység, az isteni igazságosság alapelveit. Amikor a honra a legnagyobb veszélyek leselkedtek, a korona jelentőségét is megpróbálták csökkenteni idegen királyok és méltatlan államfők. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából az Országgyűlés megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről, mely szerint a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. A Szent Korona mint jogi személy a magyar állam megfelelője. Ekkor a korona méltó helyére került, a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá.
Szégyenteljes és jellemző, hogy Magyarország bukott miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc kétségbe vonta, hogy a Szent Korona a Magyar Köztársaság első számú jelképe lenne. Azt, hogy elindultunk a mélypontról, jelzi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök a Szent Koronára utalna az új alkotmányban. Méltó hát Szent István örökségéhez, hogy az Égi élő igazság című filmet Szent István napján, a körmenettel egy időben láthatjuk ugyanott, ahol 2008-ban az eredeti bemutatója volt, az Uránia filmszínházban.

Nagy bejelentést tett Szijjártó Péter