A folyóirat címszavai: építészet, környezet, társadalom, amelyek alapján három részre oszlik a lap. Ha felütjük a 2010/2-es számot, Dávid Katalin Isten építésze című cikkét fedezzük fel először, amelyben Makovecz Imre „emberfeletti építészetét” tárgyalja. Nem meglepő ez a cím, hiszen ha ránézünk egy általa tervezett építményre, az akarva-akaratlanul visszamosolyog ránk, arca és lelke van. Egy-egy házon belül saját kis várost hoz létre hidakkal, erkélyekkel, lépcsőkkel és dombokkal, az örökkévalóságig lehetne sétálni egy ilyen minivilágban. Összekapcsolódik a célszerűség és a misztérium, az egész társadalmat megérintő alkotások jönnek létre Makovecz tervezésében. A cikk végén Dávid Katalin kitér arra, hogy a Szent Koronát a mostaninál is méltóbb helyen kellene elhelyezni, külön erre kialakított „koronakápolnában”, amelyet Makovecz építene, az emberekért, a történelmünkért, a jövőért.
Ha továbblapozunk, Dévényi Sándor művével találjuk szembe magunkat, a kékesdi Szent Mihály- templom alaprajza, lépcsői és falai állnak előttünk. Az építész bemutatja a templom történetét, illetve olvashatunk egy cikket a Dévényi-művekből álló kiállításról, amely összefoglalja a tervező több mint három évtizedes építészeti tevékenységét. Szerepel a lapban beszélgetés Csernyus Lőrinc építésszel, Csenger főépítészével, aki Felsőzsolca település árvíz sújtotta területeinek újjáépítését irányítja, s aki építészettörténetet is tanít egy középiskolában.
Környezet címszó alatt megcsodálhatjuk Gregory Burgess ausztrál építész remekművét, amely az aboriginalek kultúráját tükrözi. A tervező rengeteg időt töltött a bennszülöttekkel, befogadták, megszerették, bevezették spirituális világukba. Ezek alapján tervezte meg az épületet, amelyben megtestesíti az ország minden vidékéről származó történeteket sasokról, bálnákról, hegységekről, szakadékokról és az ősökről.
A filozófiai témájú cikkek között Kopp Máriával, a SOTE Magatartáskutató Intézetének megalapítójával olvashatunk egy interjút a magyar nép életminőségéről. A beszélgetésből újra csak az derül ki, hogy a magyarokra az individualizmus jellemző, a felmérések alapján kreatívak és sokszínűek vagyunk, de mégsem működik olajozottan a társadalom gépezete az együttműködés hiányában. A férfiak és nők problémakezeléséről és értékrendjéről is szó esik, valamint arról, hogy a kiegyensúlyozottság eléréséhez nélkülözhetetlen az úgynevezett pozitív pszichológia, vagyis: „A legfontosabb az ember boldogsága szempontjából az élet értelmébe vetett hit.”
(Országépítő, a Kós Károly Egyesülés folyóirata, 2010/2. 21. évfolyam.)

A Neoton-família legendás dalát élesztette újjá Lotfi Begi, Tolvai Reni és L.L. Junior