Ügyfeleik törlesztőrészletét középárfolyamon kell kiszámolniuk a bankoknak, amennyiben ősszel elfogadja a parlament azt a törvénycsomagot, amelyik a devizahitelesek helyzetén hivatott könnyíteni. Jelenleg a bankok saját maguk határozhatják meg, hogy milyen árfolyam alapján kalkulálják a havi törlesztőt, és az általuk alkalmazott árfolyamok általában jelentősen eltérnek a jegybank középárfolyamától.
Az új számításra vonatkozó javaslatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogalmazta meg. Mint azt a PSZÁF munkatársai lapunkkal közölték: a javaslat elsősorban azért született, hogy a devizahitelek árképzése átláthatóvá váljon. Amennyiben a parlament elfogadja a csomagot, az a régi és az új devizahitel-szerződésekre is vonatkozik majd. Jelenleg két olyan elképzelés van, amelyek törvényerőre léphetnek. Az egyik szerint a bankok saját középárfolyamukon kalkulálhatnák a részleteket, míg a másik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamát tenné meg mércének.
A bankok egymástól eltérően reagáltak a PSZÁF javaslatára. Az MKB Bank például már jelenleg is a jegybank középárfolyamával számol a svájcifrank-alapú hiteleknél, az Erste Bank pedig öt forint kedvezményt ad ügyfeleinek a piaci árfolyamból. A Raiffeisen arra hívta fel a figyelmet, hogy a törlesztési nehézséggel küzdő ügyfelek megsegítésének többféle módja lehet, ennek egyike a PSZÁF által javasolt árfolyamkedvezmény. Ugyanakkor a Raiffeisen Bank inkább egy másik megoldást választott, és ügyfelei javára 12 százalékos kamat-visszatérítést adott. Az OTP Bank szintén a kamatcsökkentés mellett döntött. A pénzintézet munkatársai lapunknak elmondták: a bank a forintgyengülés miatt június 1-jétől a svájcifrank-alapú hiteleknél a hirdetmény szerinti ügyleti kamatnál 0,75 százalékkal kisebb kamatot érvényesít a törlesztőrészletekben, a japán jennél pedig a csökkentés 0,50 százalék. – A lakás- és jelzálog- típusú hiteleket érintő döntés az árfolyamgyengülést megközelítőleg tíz forinttal tudja kompenzálni – áll a pénzintézet közleményében.
A CIB Bank ugyanakkor nem tartja jelentős változásnak a középárfolyam kötelezővé tételét. A pénzintézet munkatársai közölték: egy átlagos frankhitelnél havonta néhány száz forinttal csökkenhet a törlesztőrészlet az új szabály hatására. Amennyiben mégis életbe lép a törvény, akkor a bank inkább azt a verziót látná szívesebben, amelyik szerint a saját középárfolyamukkal számolhatják ki a törlesztőrészleteket. A devizahitelesek számára természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen döntés születik, hiszen az árfolyamok borotvaélen táncolnak, és még az elemzők sem sejtik, hogy hol tart majd a frank néhány hét múlva a forinttal szemben. A magyar fizetőeszköz egyébként tegnap igen jól szerepelt. A frank jegyzése reggel 209,5 forinton indult, de délután már 207 forint közelébe erősödött az árfolyam. Lapzártánk idején az alpesi devizáért 208 forintot adtak a piacon. Az euróval szemben szintén jól szerepelt a hazai fizetőeszköz. A délelőtti órákban még hatalmas ingadozást lehetett tapasztalni, néhány órán belül 280 forint fölött és 279 forint alatt is járt az árfolyam, ám délután csillapodott a görbe, és lapzártánk idején 279 forintot adtak egy euróért.
A forint tegnapi szárnyalásából azonban hiba lenne hosszú távú következtetéseket levonni. Az UBS bank elemzői szerint ugyanis hamarosan történelmi csúcsot dönthet az alpesi deviza az euróval szemben, ami természetesen a forint-frank keresztárfolyamra is hatással lehet. Az alpesi deviza körüli bizonytalanságot jól szemlélteti, hogy a szakértők többsége csak találgatja, hogy mit fog tenni a svájci jegybank, ha tovább erősödik a frank, hagyja-e elszállni az árfolyamot, vagy esetleg gyengítésbe kezd.

Apák napi kvíz: Ön mennyire ismeri az apaság világnapját?