Növelni kell a kormányfői pozíció erejét, az államfőnek pedig jelképes, reprezentatív szerepet kell szánni, s ennek megfelelő személyeket választani a tisztségre – mondta a Heti Válasznak adott interjújában Boross Péter volt miniszterelnök, aki Orbán Viktor felkérésére részt vesz az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testületben. A volt MDF-es politikus igennel felelt arra a kérdésre, hogy szerinte akkor – ha ilyen lesz az új alkotmány – Schmitt Pál köztársasági elnök „telitalálat-e”. – Magas, fess, jóképű ember. Remélem, elfelejti, hogy saját államfői programot akar alkotni, s elsősorban az érzelmi mezőben mozog majd, az állam atyjaként. Ha így tesz, egy idő után minden bizonnyal meg fogják kedvelni – fogalmazott.
Boross arról is beszélt, hogy rossznak ítéli a mostani alkotmányt, azt le kell egyszerűsíteni, az egyén és hatalom viszonyáról kell szólnia. Ismét kiállt a Szent Korona alaptörvényben való szerepeltetése mellett, és arra a felvetésre, hogy „most akár államformát is válthatnánk”, úgy reagált: „hitem szerint lehetnénk királyság is”, eddig azonban valószínűleg nem kell elmenni az új alkotmánnyal.
A gyermektelenek különadójával kapcsolatos álláspontját firtató kérdésre elmondta, nem ért egyet az adócsökkentéssel, mert ha alacsonyak az adók, a népszaporulat növelését célzó kedvezmények jelképesek lesznek. – Azaz marad a különadó mint megoldás, hogy a gyereket nem nevelők is arányosan járuljanak hozzá a közös jövőhöz – fűzte hozzá Boross Péter, aki szerint „ahol a nő pótolhatatlan, az nem a munkahely, hanem a szülőszoba”.
Boross az interjúban felvetette, hogy 15-20 évig egyetlen, közös történelemkönyvet kellene bevezetni Magyarországon „a sok fércmű helyett” és kényszerhelyzettel magyarázta az Antall-kormány idején lebonyolított privatizációkat. Mint fogalmazott: reméli, a Fidesz nemcsak megnyerte a választásokat, hanem tényleg szétzúzta a baloldalt.
origo.hu
Holtan került elő a kilenc éve nyomtalanul eltűnt szegedi egyetemista
