Volt miniszterek is felelősek a károkért

Milliárdos károkat okoztak az országnak az állami cégek körüli székházügyek – derül ki az Állami Számvevőszék tegnap ismertetett jelentéséből. A számvevők megállapították az egyik volt pénzügyminiszter – vélhetőleg Veres János – szakmai felelősségét is. Az Állami Számvevőszék kifogásait az ügyészségre továbbította.

Gyakran kötöttek hátrányos megállapodásokat az állam számára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezetői. Átgondolatlanul gazdálkodtak 2009-ben az állami vagyonnal, amelynek kapcsán személyi felelősségre vonásra is javaslatot tettünk – erről beszélt Becker Pál, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója a számvevőszék két legújabb jelentésének tegnapi ismertetésekor. A Magyar Nemzet kérdésére az intézmény vezetője elmondta, hogy a volt pénzügyminiszter szakmai felelősségét megállapították, észrevételeiket továbbították az ügyészségnek, e szervezetnek van hatásköre arra, hogy kivizsgálja az esetleges mulasztásokat. Becker Pál arról nem adhatott információt, hogy melyik pénzügyminiszter, Veres János vagy Oszkó Péter felelősségére céloztak a jelentésükben.
Információink szerint a tárcát tavaly áprilisig vezető Veres János ideje alatt valósultak meg a kifogásolt ügyletek, így inkább rá vonatkozhat a számvevőszéki elmarasztalás és felelősségrevonási javaslat.
*
A főigazgató arra is kitért, hogy a vagyongazdálkodási tanács eljárásában is találtak problémákat. Itt is az ügyészség beavatkozását kérik, ugyanakkor Becker Pál megjegyezte: „kérdés, hogy mennyire sikerült az ingerküszöbüket elérni.”
A számvevőszéki szakemberek többek között négy székházügy esetében mutatták ki az állam megkárosítását. Többletköltségek keletkeztek az MTV és a Magyar Posta épületének eladásakor, holott az ingatlanokat a hatékonyság javítására hivatkozva értékesítették. Emellett a MÁV-, illetve az MVM-székházak kapcsán is felmerültek kifogások. Magukért beszélnek a számok a köztelevízió épületének esetében: a vagyonkezelő 4,5 milliárd forintért magánosította korábban azt a székházat, amelyben továbbra is az MTV működött, s bérlőként idén májusig már több mint 16 milliárd forint díjat fizetett ki az új tulajdonosnak közpénzből. A szerződés lejártáig, 38 éven keresztül összesen 83 milliárd forintjába kerül ez a „hatékonyságjavító lépés” az adófizetőknek. – Tartós bérlet helyett az állami tulajdonú székház az igazi megoldás – állapította meg a téma kapcsán Domokos László, az ÁSZ elnöke. A jelentés arra is kitér, hogy ezekben a kérdésekben az illetékesek nem értékelték megfelelően a devizakockázatokat. Az eladott épületekért euróban kell fizetni a bérleti díjat (a posta székházáért például négyzetméterenként havi csaknem 13 eurót az épületet megszerző külföldi cégnek), ami, akárcsak a más pénzben felvett kölcsönök, növeli az ország függőségét – magyarázta lapunknak egy szakember, hogyan károsítják az államot az értékesítések.
Hátrányos volt az állam számára a Fradi-pálya 1,2 milliárd forintos szerződése is, a vevő (Esplanade Real Estate Kft.) a felújítási kötelezettségét nem teljesítette. Az ÁSZ csatlakozott a már folyamatban lévő ügyészségi vizsgálathoz a Malév, a sukorói ingatlancsere, a moszkvai kereskedelmi kirendeltségünk értékesítése és a Bábolna Ménesbirtok ügyében. Újságírói kérdésre elhangzott, hogy miközben Sukoró esetében viszonylag egyértelműen megállapítható az 1,3 milliárd forintos vagyoni kár, a moszkvai ingatlan esetében már nehezebben becsülhető fel az érték, hozzávetőleg 3,5 milliárd forintos kár számszerűsíthető. – Az ÁSZ további ügyekben is tájékoztatta a legfőbb ügyészt – mutatott rá a sajtótájékoztatón Becker Pál, aki azonban az új eseteket nem részletezte. A jelentésben szó esik arról, hogy például nem volt átlátható a Táncsics-börtönnel kapcsolatos ingatlancsere az amerikai kormánnyal sem. De a számvevők azt is megállapították, hogy az MNV nem tartotta be a takarékossági törvény által életbe léptetett bérplafont. A jelentés szerint az MNV-t irányító vagyontanács nyolc tagjának, illetve az ellenőrző bizottság tizenegy tagjának a bére összesen havi 9,28 millió forinttal haladta meg a megszabott szintet.
– A pénzügyi tervezés terén elvi kifogások is megfogalmazhatók a tavalyi évi költségvetéssel kapcsolatban – mondta lapunk kérdésére Domokos László. Ennek egyik példája az, hogy bizonyos előre látható költségeket nem terveztek be a kiadások közé, s a más célokat szolgáló tartalékalap „megdézsmálásából” biztosították ezekre a célokra a pénzt. A Külügyminisztérium például nem számolt a jövő évi uniós elnökség előkészítésével járó költségekkel, s ezzel a tartalékalapot terhelte. A pontatlan tervezés példája az is, hogy a központi költségvetés 2009. évi hiánya tíz százalékkal meghaladta az előirányzottat. Domokos arra is kitért, hogy a deficitet növelte az adóbevételek elmaradása (415 milliárd forinttal) a tervezett összegtől, ezt azonban az ÁSZ a makrogazdasági folyamatok kockázataira hivatkozva korábban jelezte, megjegyzései azonban süket fülekre találtak. Az is rontotta az egyenleget, hogy a költségvetési szervek, vagyis többek között a minisztériumok kiadásai csaknem 367 milliárd forinttal magasabbak voltak a tervezettnél.
– A központi költségvetés bruttó adóssága 4,8 százalékkal volt magasabb a tavalyelőttinél – hívta fel a figyelmet az ÁSZ-elnök az ország eladósításának folytatódására. Ráadásul emelkedett az adósságcsomagon belül a külföldi pénzben felvett hitel aránya, ami növeli a kockázatokat. A teljes államháztartás hiányát rontotta az elkülönített és a társadalombiztosítási alapok mínuszos gazdálkodása. Ezen belül viszonylag alacsony hiánnyal zárt a nyugdíj-biztosítási alap, a munkaerő-piaci alap azonban csaknem 59 milliárd forinttal növelte a deficitet. – A kormány fegyelmezetlenségét külön ki kell emelnem – hangsúlyozta Domokos László, aki szerint a minisztériumok képviselői a hozzájuk eljuttatott szerződéstervezetek többségét egyszerűen elmulasztották aláírni.