Míg két évvel ezelőtt a megkérdezettek egyötöde tartotta fenyegetőnek a külföldiek jelenlétét, addig most a polgárok egynegyede nyilatkozott hasonlóan, abból kiindulva, hogy a bevándorlók nagy része az ország szociális juttatásainak kihasználását tartja elsődleges céljának. Különösen a német középréteg fél a szociális hanyatlástól, és hajlik szélsőjobboldali beállítottságra. Elutasító magatartásuk középpontjában a mozlimok állnak. A tanulmány érthetővé teszi a széles körű vitát kiváltó Thilo Sarrazin-könyv számtalan megállapításának társadalmi támogatottságát. Politikai ellenállásba ütközött Christian Wulff államfő azon kijelentése is, hogy az iszlám ma már az integrációt szorgalmazó Németország része. Előbb a bajor Keresztényszociális Unió elnöke, Horst Seehofer állt ki a török és arab bevándorlók beáramlásának megakadályozása mellett, majd csatlakozott hozzá Volker Bouffier, Hessen tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke: „Nincs szükség olyanokra, akik problémát jelentenek, a szociális rendszert terhelik, az integrációt hátráltató kulturális beállítottsággal rendelkeznek.”
A megkérdezettek 60 százaléka – a keleti országrészben 75 százalék – foglalt állást a mozlim térhódítás megakadályozása mellett. Különösen elgondolkoztató az alapítvány tanulmányának azon része, amely a politikával szemben megnyilvánuló hozzáállással foglalkozik, és arra a megállapításra jut, hogy a lakosság tetemes része erős, a közösség érdekeit összefogó pártot kíván magának, és attól sem riad vissza, hogy keménykezű vezért követeljen. Minden tizedik polgár a diktatúrát tartja a jobb államformának. A tanulmány szerzői szerint a gazdasági és pénzügyi válság jelentősen fokozta a jobboldali eltolódást, és fennáll a veszélye annak, hogy a szélsőjobboldal – populista szólamokkal – politikai tőkét kovácsol a helyzetből.
Menczer Tamás: Megvédjük Magyarországot a baloldaliak és a diszkóliberálisok támadásaitól is!